Oroszország NATO-nagykövete a múlt héten kijelentette, hogy a vírus "egy új Csernobilhoz" vezethet. Az ukrajnai, csernobili atomerőmű egyik reaktora 1986. április 26-án egy gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. A katasztrófa következtében radioaktív szennyeződés hullott a Szovjetunió nyugati és Európa számos más részére. Mint Teheránban tavaly ősszel közölték, a vírus mintegy harmincezer számítógépet fertőzött meg Iránban, s köztük volt a busehri atomerőmű dolgozóinak néhány számítógépe is. Ugyanakkor azt állították, hogy a Stuxnet nem ártott az erőmű nagy rendszereinek.

Mohammad Ahmadian, az Iráni Atomenergia-ügynökség vezetője az ISNA hírügynökségnek azt mondta, hogy a busehri erőműben keletkezett "nagy károkról" szóló kijelentések az iráni atomprogramot ellenző országok rosszindulatú kampányához tartoznak, s az a céljuk, hogy aggodalmat keltsenek Iránban és a térségben, s lassítsák a nukleáris létesítményben folyó munkát. "Ezért szükséges, hogy a szakemberek kiderítsék, mennyi igazság van ezekben az állításokban" - tette hozzá Ahmadian. 

Elemzők egy része úgy véli, hogy a Stuxnettel az Egyesült Államok és Izrael indított támadást Irán ellen, hogy lelassítsa szerintük fegyverkezési célú nukleáris programját. A busehri atomerőművet, amelynek építését még 1975-ben kezdte el Németország, a tervek szerint ez év elején kapcsolják be az iráni villamosenergia-hálózatba.