A posztjukról távozók között van a vezérkari főnök, valamint a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi erők parancsnoka is.

A döntés előzménye állítólag az, hogy a legfelső katonai tanács elő akar léptetni olyan tábornokokat, akiket összeesküvés vádjával bíróság elé állítottak, és bebörtönöztek. A vádhatóság szerint a katonák egy csoportja 2003-ban meg akarta dönteni Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök iszlamista gyökerű kormányát.

AP

A 163 aktív és nyugalmazott tiszt mellett párhuzamosan mintegy 400 másik embert, köztük akadémikusokat, újságírókat, és politikusokat is gyanúba fogtak a Pörölycsapás és az Ergenekon-ügyben. Egy bíróság pénteken vádat emelt 22 tiszt, köztük tábornokok ellen is, mert a feltételezések szerint internetes kampányt folytattak a kormány megingatása céljával.

A fegyveres erők hagyományosan a laikus állam hívei, és a vezetőik közül sokan arra gyanakszanak, hogy Erdogan és pártja, az Igazság és Fejlődés titokban iszlamizálni szeretné Törökországot, és vissza akarja szorítani a hadsereg politikai befolyását. Az érintett párt ezt tagadja. Az Igazság és Fejlődés idén júniusban sorban harmadszor nyerte meg a parlamenti választásokat.

A miniszterelnöki hivatal az első reagálásában azt állította, hogy nem lemondásról van szó, hanem arról, hogy ezek a tábornokok nyugalomba vonulnak. Az állami hírügynökség viszont idézte Isik Kosaner vezérkari főnököt, aki azt mondta, hogy lemond, mert "ennek látja szükségét".  Őt 2010-ben három évre nevezték ki erre a posztra.

A vezérkari főnök a napokban több megbeszélést is tartott Erdogannal és Abdullah Gül államfővel a legfontosabb előléptetésekről, amelyek a jövő héten, a legfelső katonai tanács ülésén lesznek esedékesek.