A belgrádi tanácskozáson mondott beszédében a szerb elnök kiemelte: a csatlakozáshoz vezető úton „Szerbia nem vár el semmilyen privilégiumokat és semmilyen könnyítéseket, ugyanakkor nem fogadhatunk el velünk szemben támasztott új feltételeket sem”. "Annak a politikának amely Szerbiát az EU-ba vezeti, nincs alternatívája" - tette hozzá.

Borisz Tadics hangsúlyozta: Szerbia nem az az ország, amely új válságokat gerjeszt, Szerbia nem kívánja a feszültség növekedését, hanem az öröklött, de különösen a Jugoszlávia széthullásából eredő problémák megoldására törekszik.

Borisz Tadics

AP

"Senkinek sem kell győzködnie Szerbiát arról, hogy a koszovói kérdést még az EU-hoz való csatlakozása előtt meg kell oldani" - mondta a szerb elnök.

Szerinte a koszovói kérdés kompromisszumos megoldásának a következő elemeket kell tartalmaznia: garantálni kell az enklávékban élő szerbek biztonságát, szabályozni kell a szerb kultúra szempontjából jelentős műemlékek státusát, s ugyancsak szabályozni kell a Koszovóban élő szerbek és Szerbia Koszovóban levő állami vagyonának státusát. A szerb elnök óva intett azoktól a veszélyektől, amelyek az ottani helyzet erőszakos megváltoztatása nyomán állhatnak elő.

Herman Van Rompuy kiemelte: figyelemmel kísérik Belgrád és Pristina kapcsolatainak alakulását, és ezen kapcsolatok állapota kulcsfontosságú tényező lesz akkor, amikor Szerbia uniós jelöltségéről döntenek. A magas rangú brüsszeli tisztségviselő elismeréssel szólt arról a haladásról, amelyet az utóbbi három évben Szerbia elért, és arra szólította fel a szerb vezetőket, hogy továbbra is ragaszkodjanak az európai célokhoz.

Az értekezleten felszólalt Bozidar Djelics, a szerb kormány alelnöke is, aki kiemelte, hogy az uniós csatlakozás Szerbia stratégiai célja.