A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a deportálás és a több évtizedes száműzetés katasztrofális következményeit a mai napig nem számolták fel, nem ért véget a kitelepítettek hazatérése, több tízezer krími tatár ma is a száműzetés helyén kénytelen élni, Ukrajnában pedig az elmúlt húsz évben egyetlen törvényt sem hoztak a krími tatárok jogainak helyreállításáról, és nem teremtették meg a szülőföldre való visszatérés feltételeit - írta a bagnet.org című hírportál.

A megemlékezésen részt vett Mikola Tomenko, az ukrán parlament elnökének helyettese, de - mint a Szegodnya című újság internetes kiadásában megjegyezte - a tavalyi hasonló rendezvénytől eltérően idén távol maradt a krími autonóm köztársaság kormányfője és parlamenti elnöke.

Az eseményt az ukrán rendőrség nagy erőkkel biztosította, miután ellenzéki aktivisták korábban rendbontásokkal fenyegetőztek.

Joszif Sztálin szovjet diktátor parancsára 1944. május 18-20. között több mint 200 ezer tatárt telepítettek ki a Krím-félszigetről az akkoriban szintén a Szovjetunióhoz tartozó Közép-Ázsiába. A hatóságok azzal vádolták őket, hogy együttműködtek a náci Németországgal. Moszkva nemcsak a tatárokat, hanem más népeket is hasonlóan büntetett - szintén kollaborálással vádolva őket -, köztük az észak-kaukázusi csecseneket.

A 80-as évek végétől kezdve körülbelül 260 ezer tatár tért vissza a Krím-félszigetre, de sokan közülük nagyon nehéz körülmények között élnek.