"Csöndes katasztrófának" nevezte Jan Eliasson ENSZ-főtitkárhelyettes a világban tapasztalható, a mérhetetlen szegénységből és a kiáltó egyenlőtlenségekből fakadó állapotokat, amelyek miatt 2,5 milliárd ember él az alapvető higiéniai feltételek nélkül. Eliasson szerint a világ mozgósítására van szükség ahhoz, hogy elérjék az ENSZ által 2015 végére kitűzött célt, és legalább a rászorulók fele számára biztosítsák a közegészségügyi feltételeket.

A világ vezetői 2000-ben a szegénység elleni küzdelem számos fontos célkitűzését fogalmazták meg a Millenniumi Fejlesztési Célok sorában. Eliasson csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a higiéniai körülmények javítása messze elmarad a többi programpont végrehajtásához képest.

Az ENSZ azt akarja elérni, hogy 2025-re - egyebek mellett - maradéktalanul számolják fel a szabadban történő székletürítés gyakorlatát, amely számos fertőző betegség okozója. A fertőzések tüneteként jelentkező hasmenés évente több mint 750 ezer öt éven aluli gyermek halálához vezet.

A magukon illemhelyek híján a szabadban könnyítők száma 1990 óta 271 millióval csökkent ugyan, de még mindig 1,1 milliárd körül jár, vagyis a világ lakosságának 15 százalékát érinti a probléma. Ezeknek az embereknek a 80 százaléka 22 országban, köztük Brazíliában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Kambodzsában, Etiópiában és Kenyában él - mutatott rá a nemzetközi szervezet.

A jelenlegi ütem mellett a 2015-re kitűzött célt legfeljebb 2075-re lehet elérni - hangsúlyozta Martin Mogwanja, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) igazgatóhelyettese.

Az ENSZ szerint a higiéniára és a tiszta vízre fordított befektetés globális gazdasági szinten évi mintegy 260 milliárd dollár hasznot hoz, miközben a rossz higiéniai körülmények következményei az országok GDP-jének 05-7,2 százalékát emésztik fel.