Az égitestet elsőként kis teljesítményű (KELT) teleszkópokkal észlelték arizonai és dél-afrikai csillagászok, akik eredményeiket az Amerikai Asztronómiai Társaság indianapolisi éves közgyűlésén ismertették. A két távcső tranzitmódszerrel keresi a Naprendszeren kívüli bolygókat: a csillagok fényének parányi elhalványulását lesik, amelyet a napjuk körül keringő égitestek okoznak.

Nem volt egyszerű megtalálni a KELT-6b jelzésű objektumot, ugyanis a Földön viszonylag rövid - alig ötórás - időablak áll rendelkezésre megpillantására, miközben elhalad napszerű csillaga előtt. Türelem és szerencse kellett az első észleléshez - közölték a kutatók.

Ráadásul a távoli bolygó roppant közel helyezkedik el csillagához, aminek következtében egy "évnyi" keringési ideje 7,8 földi napnak felel meg. Noha nincsenek gyűrűi, tömegében és méretében Szaturnusz-szerű égitestnek tekinthető. (A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a Jupiter után második legnagyobb a Naprendszerben.)

A KELT-6b-t a tudósok a HD 209458b vagy Ozirisz néven ismertté vált bolygó unokatestvérének kiáltották ki. Az Oziriszt évekkel ezelőtt fedezték fel: a forró, gömb alakú, hatalmas gáz halmazállapotú égitest a Földtől 150 félévnyire lévő csillaga körül kering, attól rendkívül kicsi - 6,92 millió kilométeres - távolságra. Légkörében oxigént és szenet találtak.

"A most észlelt bolygó tulajdonképpen a HD 209458b fémben szegény unokatestvére" - idézte a LiveScience tudományos portál Keivan Stassun csillagászprofesszort, a Vanderbilt Egyetem tudósát, aki tagja a KELT-csapatnak.

Elmondása szerint a távoli világok megértése szempontjából fontos annak tisztázása, hogy a fémek milyen szerepet töltenek be a bolygók kialakulásában. Mivel a KELT-6b egyike azoknak az égitesteknek, amelyek a legkevesebb fémet tartalmazzák, ugyanakkor meglehetősen erős a fénye, egyfajta viszonyítási alapként is szolgálhat azokhoz a tanulmányokhoz, amelyek célja feltárni, hogyan és milyen feltételek mellett születnek a bolygók.