Az ukrán kormány elkötelezett az európai integráció folytatása iránt – mondta el Yurii Mushka, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) rendezett konferencián.. A „Vilniusi csúcs és Ukrajna: hogyan tovább?” címmel tartott beszélgetésen Mushka nagykövet mellett előadott Bródi Gábor, a Külügyminisztérium Európai szomszédságpolitikai és Keleti Partnerség koordinátora, valamint Deák András György energiapolitikai szakértő, az MKI külsős munkatársa.

Yurii Mushka előadásában felhivta a figyelmet arra, hogy Ukrajna kész aláírni a Társulási Megállapodást a vilniusi Keleti Partnerség csúcs idején, és felkészült az EU csatlakozási folyamatok megkezdésére. A Társulási Megállapodás szövegét az ukrán parlament a napokban széles konszenzussal fogadta el: valamennyi politikai erő mellette szavazott, a kommunista párt képviselőinek kivételével.

A nagykövet szerint nem kell túlértékelni a tárgyalásokat az orosz vezetésű Vámunióval. Ukrajna természetesen érdekelt a vámunió országaival való gazdasági együttműködésben, ám anélkül, hogy belépne a szervezetbe. A Moszkvával való viszonyra utalva hangsúlyozta, hogy semmilyen külső nyomásgyakorlás, legyen bár politikai vagy gazdasági, nem kényszerítheti Ukrajnát külpolitikai irányvonala megváltoztatására. Mushka határozottan visszautasította azokat, az utóbbi időben a sajtóban megjelent információkat, hogy Ukrajna a pénzügyi összeomlás szélére került volna. Julija Timosenko volt miniszterelnök bebörtönzéséről szólva a nagykövet elmondta, hogy bár az ügy az EU-Ukrajna párbeszéd egyik kiemelt témája volt az elmúlt időszakban, mára csökkenni látszik a jelentősége.

Putyin szigorú, nem túl nagy a kijevi vezetés mozgástere

AFP / Sergei Supinsky

Az ukrán nagykövet előadására reagálva Bródi Gábor kifejtette, hogy Ukrajna európai ambícióinak jelentős támogatottsága van az EU-n belül is. Kiemelte, hogy a négy visegrádi ország, köztük Magyarország az EU-Ukrajna közeledés leginkább elkötelezett hívei az Unión belül, ám vannak olyan tagállamok is, amelyek lényegesen kevésbé támogatóak, illetve jóval kritikusabbak Ukrajnával kapcsolatban.

Bródi elmondta, hogy az EU és-Ukrajna közti Társulási Megállapodás 2013. februárjában rögzített feltételeinek teljesítésével Ukrajna jól halad ugyan, bizonyos ügyekben azonban még további erőfeszítésekre van szükség. Példaként említette a szelektív igazságszolgáltatás gyakorlatának visszaszorítását. Ezzel együtt egyértelműen lehetségesnek nevezte a Társulási Megállapodás vilniusi megszületését, amennyiben az ukrán fél megteszi a még szükséges lépéseket.

A harmadik résztvevő, Deák András György, az MKI külsős munkatársa előadásában Ukrajna pénzügyi helyzetével foglalkozott az orosz-ukrán gázkonfliktus tükrében. Deák szerint Ukrajna számára a vilniusi csúcs és az uniós társulási megállapodás aláírása jelentős makrogazdasági kockázatot hordoz. Ha ugyanis Moszkva a vilniusi aláírás retorziójaként tovább emeli a Kijevnek szállított gáz árát, akkor Ukrajna pénzügyileg nehéz helyzetbe kerülhet. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a gázellátás szempontjából mindig kritikus fűtési idény nagyobb része a november végi vilniusi csúcs utánra esik, így az esetleges orosz gázáremelés különösen érzékenyen fogja érinteni Ukrajnát. A probléma rövid távú kezelésére a szakértő két lehetséges megoldást említett: az egyik valamiféle politikai-gazdasági megállapodást kötni Oroszországgal, illetve ennek alternatívájaként a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni segítségért. Kérdéses, hogy a Keleti Partnerséggel kapcsolatos ukrán szándékok mennyire hatnak majd ki az orosz-ukrán gázvita rendezési lehetőségeire.

Ugyanakkor, sem Bródi sem az ukrán nagykövet nem értett egyet Deák véleményével. Meglátásuk szerint Ukrajna komoly tartalékokkal rendelkezik, amelyek biztosítják az esetleges felmerülő nehézségek leküzdését. Ugyanezen a véleményen volt a konferencia több résztvevője is.