Egy német kerülhet Románia élére - és ez a magyaroktól függ
Egy német politikus kerülhet Románia élére novemberben. A liberális pártot irányító Klaus Johannisnak van a legnagyobb esélye, hogy az egyesülő ellenzék jelöltjeként felvegye a versenyt Victor Pontával. A szociáldemokraták vezetője ugyanis arra kényszerült, hogy hátrahagyja a miniszterelnöki széket és megpályázza az elnökséget. Sok múlik azon, hogyan szavaznak majd a romániai magyarok.
Meglepő helyzetet állított elő a román pártok és politikusok évek óta tartó civakodása: ha Nagyszeben szász polgármestere, Klaus Johannis megszerzi a teljes jobboldal támogatását, és még az erdélyi magyarok is rá szavaznak, akkor beköltözhet az elnöki rezidenciába, a Cotroceni-palotába.
Az államfői posztot 2004 óta betöltő Traian Basescu mandátuma pár nappal karácsony előtt, december 21-én jár le. A román politika fenegyerekének tartott Basescu – akit ellenfelei több alkalommal sikertelenül próbáltak eltávolítani a magyarénál jóval erősebb elnöki pozícióból – az alkotmány szerint nem indulhat újra, harmadszorra nem lehet államfő. A voksolás első fordulóját november 2-án, a másodikat november 16-án tartják meg.
Egyelőre csak egy hivatalos jelölt van: Victor Ponta miniszterelnök a DC News hírportálnak adott július 3-i interjújában jelentette be, hogy indulni fog, a legnagyobb ellenzéki tömörülés a jövő héten dönt a jelölt személyéről. De ha nyerni akarnak, akkor nincs sok választási lehetőségük: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a német származású Klaus Johannist kell indítaniuk, mert a közvélemény-kutatások szerint egyedül neki van esélye megszorongatni a népszerű Pontát. A románok korábban is kedvelték Johannist: 2000 óta mindig nyerni tudott Nagyszebenben, pedig a németek aránya az egykori Szászföld központjában már a 2 százalékot sem éri el.
Német, magyar jó barát
A teljes lakosság 43 százaléka voksolna ma Pontára, Johannis 31 százalékra számíthat – derült ki az egyik legnagyobb példányszámú román napilap, az Adevarul megrendelésére készült, a héten közölt felmérésből. Ám a köztük lévő 12 százalékos különbség ellenére a lap szerint nincs még lefutva a meccs. „A mérleg még átbillenhet, ha a másfél millió magyar Johannisra adja a voksát. Ez akár be is következhet, hiszen a magyaroknak tetszhet, hogy a polgármester kisebbségi, ráadásul a magyarok rendszerint jobbra szavaznak” – írta hétfőn az Adevarul.
Johannis kezére játszhat, hogy a kormánykoalíció két pártja között az utóbbi hetekben komoly viták voltak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) márciusban lépett be a kormányba, miután a román pártok, a PSD és a PNL összerúgták a port, és a liberálisok kiléptek – ezzel el is fogyott a Ponta mögötti kétharmados parlamenti többség. A szociáldemokraták és a PNL akkor éppen Johannis miatt balhéztak, ugyanis Ponta nem akarta megtenni belügyminiszternek a szebeni polgármestert.
Most az RMDSZ azért zörrent össze a miniszterelnökkel, mert a szövetség szeretné kiharcolni, hogy az EU határozottabban lépjen fel a kisebbségi jogok védelmében, míg a román kormány a luxemburgi bíróság előtt megtámadta ezt a kezdeményezést. Végül kompromisszum született a koalíciós vitában: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lemondott a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségéről, de a szövetség nem lépett ki a kormányból.
| Sokat számít, ki mellé áll Orbán Viktor |
Az Adevarul magyarokra vonatkozó megjegyzése az eddigi elnökválasztások alapján igaz is. 1996-ban a jobboldali Demokratikus Konvenció jelöltjére, Emil Constantinescura, később pedig több alkalommal is Traian Basescura szavaztak. A jelenlegi államfőt kétszer is a magyarok – illetve az Erdélyben rendkívül népszerű Orbán Viktor - támogatása mentette meg. Basescu 2009-ben alig 70 ezer vokssal győzte le kihívóját, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt Mircea Geoanat - a kutatások szerint a magyarok nagy többségben Basescura voksoltak. 2012-ben a kormányra került vetélytársai népszavazással akarták eltávolítani a székéből, de nem jártak sikerrel. Orbán 2009-ben és 2012-ben is kiállt Basescu mellett Erdélyben. Két éve azt ajánlotta, ne vegyenek részt a referendumon, hogy az legyen érvénytelen – a tanácsát bizonyíthatóan megfogadták: a magyarlakta megyékben volt a legalacsonyabb részvételi arány. |
Ki kit utál?
A magyar voksokon kívül Johannist segítheti a román politika – az utóbbi hónapokban felgyorsult – átrendeződése. Ugyanis Basescu második elnöki ciklusa elején a pártközi viszonyokat sokáig egyetlen dolog határozta meg: az elnökkel szembeni indulat. Ez hozta össze 2011-ben a baloldali PSD-t és a jobboldali PNL-t, és segítette Pontát abban, hogy először 2012 áprilisában bizalmatlansági szavazással eltávolítsa Basescu támogatottját, Mihai Razvan Ungureanut a kormányfői székből, majd decemberben kétharmadot szerezzen a parlamenti szavazáson. Most viszont fordult a kocka: Ponta lett a PSD-n kívüli nagypártok fő ellensége. (Ha nem bírja követni, hogy ki kicsoda a román politikában, ugorjon a cikk végén található keretes írásunkhoz - megpróbáljuk magyarra fordítani.)
Ezekben a napokban zajlik a jobboldali választási szövetség kialakítása. A tervek szerint Ungureanu szövetsége beolvad az egykor Basescu által vezetett Demokrata Pártba (PDL), az pedig egyesülni fog a PNL-vel. Mivel Johannis június 28-án átvette a Nemzeti Liberális Párt vezetését, a román lapok biztosra veszik, hogy ő lesz az egyesülő jobboldal elnökjelöltje.
Az Adevarul által közölt felmérés szerint Johannisnak vannak tartalékai, míg Pontáról ez nem mondható el. A kutatás ugyanis rákérdezett olyan még szóba jöhető jelöltekre is, akik inkább jobboldali politikusok, így valószínű, hogy az ő szavazóik a második fordulóban már Johannisra voksolnának. Ungureanu közel 10 százalékot kapna, a volt PNL elnök, Tariceanu 4,5 százalékot, Kelemen Hunor 3,5-öt.
Ha csak két jelölt, Ponta és Johannis közül lehetne választani, akkor már szorosabb az eredmény: 53:47. Egy júniusi elemzés szerint a PSD-nek a jelenlegi 2 milliós táborát 5 millióra kell feltornáznia ahhoz, hogy bevegye a Cotroceni-palotát. Ha az apró, pár százalékos szövetségeseit nem számítjuk, akkor a szociáldemokratáknak ezt egyedül kell összehozniuk, míg az ellenzéki térfélen több párt is mozgosítani tudja az erőforrásait.
Kényszerpályán a baloldal
Ponta ráadásul nem túl nagy lelkesedéssel vág neki a kampánynak. Most üt vissza az a politika ugyanis, amit az utóbbi években folytatott a PSD-ben: miután a párt minden erős politikusát legyűrte, a szociáldemokratáknak nincs más jelöltjük a posztra. Ugyan 2012-ben visszavette a pártba a korábban kizárt – a Basescuval szemben 2009-ben épphogy veszített – Mircea Geoanat, de ő a felmérések szerint veszítene Johannisszal szemben. Ráadásul Pontának nem túl kecsegtető az elnöki poszt, melyben sokkal kisebb lesz a hatalma, mint a miniszterelnöki székben – korábban pont ő kezdeményezte az államfői hatalom korlátozását alkotmánymódosítás révén.
A PSD egyik alapítója, a volt államfő, Ion Iliescu hétfőn egy interjújában el is ismerte: Ponta túl fiatal ahhoz, hogy elnök legyen, de nincs más alkalmas jelölt, a pártnak pedig nyernie kell. Pár évvel ezelőtt, még kormányra kerülése idején Ponta azt tervezte, hogy a PNL akkori elnökét, Crin Antonescut jelöli államfőnek, de mint láttuk, a két párt idén februárban szakított. Antonescu pedig - azután, hogy pártja az európai parlamenti választáson a vártnál gyengébben szerepelt - kijelentette: nem indul az elnökválasztáson.
A PSD mindenképpen szeretné bevenni a Cotroceni-palotát. Az utóbbi években a kormány munkáját sokszor gátolta, hogy a végrehajtó hatalom kétfejű: a miniszterelnök baloldali, az államfő jobboldali. Pár napja hosszan vitatkozott azon Basescu és Ponta, hogy a kormány által tervezett 2015-ös költségvetés választási büdzsé-e és van-e pénz a jóléti kiadásokra. Basescu semmiképpen nem akarja aláírni a tb-járulékok 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvényt, ami 860 millió lejjel (60 milliárd forint) növelheti az államháztartási hiányt. Közben a Nemzetköz Valutaalap (IMF) is élesen bírálta Ponta terveit, attól félnek, hogy megint felborul az utóbbi években komoly megszorítások árán helyreállított költségvetési egyensúly.
A két politikus csúnyán összekapott a hétfői megbeszélésük után: Ponta szerint az államfő viszkisüveget markolászott, Basescu viszont nyilvánosságra hozta a felvételt, melyen az látszik, hogy Ponta alapvető közgazdasági fogalmakkal nincs tisztában.
| Román ki kicsoda magyarra fordítva |
A romániai pártok civakodását, a havonta alakuló, majd felbomló szövetségeket szinte lehetetlen nyomon követni. Az utóbbi 10 év történéseit a magyar politika nyelvére lefordítva talán így lehetne a legjobban modellezni (miközben a román pártok nézetei sok mindenben eltérnek a magyarokétól):
|
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Ponta kormánya bajban van, de bukni nem fog
Bizalmatlansági indítványt terjesztett be az ellenzék a bukaresti kormány ellen, mely többséggel rendelkezik a törvényhozásban így nem kell tartania attól, hogy megbuktatják.
Nagyszebenben/Sibiuban lesz a közös magyar–román kormányülés
November 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést a romániai Nagyszebenben – jelentette be Göncz Kinga magyar és Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten.
Ponta tiszta vizet önt a pohárba: "sosem fogjuk elfogadni az etnikai autonómiát"
A román miniszterelnök egy televíziós interjúban azt mondta: az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodás nem jelenti azt, hogy elfogadnák az etnikai autonómiát.
Az RMDSZ bekerült Ponta kormányába
Bizalmat szavazott kedden a bukaresti parlament Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz. A szavazás előtt a jobboldali Traian Basescu államfő és a szociáldemokrata kormányfő között alkotmányossági vita robbant ki arról, hogy meg kell-e erősítenie a parlamentnek az új kormány programját. A parlamenti vita során Crin Atonescu, a korábbi kormányból kilépett liberálisok vezetője lemondott a szenátusi elnökségről.
Nem támasztják fel a villamost Nagyszebenben
Nem állítják vissza a menetrend szerinti forgalmat a nagyszebeni villamosvonalon, amelyen három éve nem járnak már a kocsik. A járművek ugyanakkor nem tűnnek el teljesen, egyfajta turisztikai látványosságként ezután kigördülhetnek, ha lesz erre igény – derül ki az Indóház.hu cikkéből.
