A három pártból álló koalíció a leadott szavazatok 58 százalékát kapta, így fellélegezhetnek azok, akik attól tartottak, hogy megerősödik az orosz ajkú kisebbség pártja, az ellenzéki Harmónia Központ, és emiatt Lettország barátibb hangra vált Moszkva felé.

A Harmónia Központ 23,3 százalékot ért el, hét százalékkal kevesebbet, mint az egy évvel ezelőtti előre hozott választáson, amelyen a pártok közül a legtöbb szavazatot kapta. 
Csakhogy időközben Ukrajnában jelentősen változott helyzet, és az orosz intervenció miatt sok lett elpártolt az oroszbarát párttól. A választási kampányban is meghatározó téma volt az ukrán válság.

A 2,2 milliós lélekszámú Lettország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is. A leköszönő - és leendő - kormányzat támogatta az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, amelyeket a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása miatt léptetett életbe az Európai Unió. A Harmónia Párt ugyanakkor nem támogatta azt a minap hozott parlamenti határozatot, amely Ukrajna mellett állt ki az orosz agresszióval szemben.

Lettországban az orosz etnikum aránya a választásra jogosultakon belül csaknem 21 százalékos, de a teljes lakosság egyharmada orosz ajkú.

A jobbközép koalíció a száztagú parlamentben legalább 61 helyet tudhat majd magáénak. A három párt az Egység Blokk, a Nemzeti Szövetség, valamint a Zöldek és Földművesek Szövetsége.

A választáson egyébként mintegy 300 ezer lakosnak nem volt joga voksolni. Ők olyan orosz ajkúak, akik nem lett állampolgárok, mert nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni ennek feltételeit, egyebek közt nem tudnak lettül.