Sem Szerbia, sem pedig Horvátország nem követett el népirtást a délszláv háború alatt – tette közzé döntését az IJC kedden.

A bíróság elnöke, Peter Tomka által ismertetett ítélet szerint a szerb erők követtek el ugyan bűnöket, de Zágrábnak nem sikerült bizonyítania, hogy a szerbek szándéka az lett volna, hogy részben vagy teljesen megsemmisítsék a horvát lakosságot a megszállt területeken.

Hasonlóan ítélte meg a bíróság a szerbek által felhozott vádakat, és úgy döntött, hogy a horvátok célja sem a szerb lakosság elpusztítása volt, így a népirtás vádja Zágrábbal szemben sem áll meg.

AFP / netherlands out / Robin Van Lonkhuijsen

Az 1991 és 1995 között, a délszláv háború idején elkövetett népirtásokra vonatkozó vádak miatt Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen, az ellenpert pedig 2010-ben indította a szerb fél – idézte fel korábban a mult-kor.hu történelmi portál.

A szerb lapok már januárban közölték, hogy az IJC meghozta a döntését, de azt csak februárban teszi majd közzé.

A perben a mult-kor.hu szerint Horvátország legfőbb érve az volt, hogy Belgrád horvátokkal szembeni népirtási szándéka többször is megmutatkozott abban az időszakban. Szerbia pedig Franjo Tudjman akkori horvát elnöknek a horvát katonai vezetéssel tartott brioni találkozójának átiratát mutatta be legfőbb bizonyítékként, amelyben a Vihar hadművelet részletei olvashatók, és amely szerintük népirtáshoz vezetett.

Az 1995-ös Vihar hadműveletben a horvát csapatok visszafoglalták a szerbek által megszállt nyugat-horvátországi területeket, ám közben kétezer szerb civilt megöltek, elűzték a szerb lakosokat, és több szerb falut felgyújtottak.