Prőhle Gergellyel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárával közölt interjút szerdai számában a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap. Prőhle Gergely arra a kérdésre, hogy miért huny szemet a rendőrség Budapesten, amikor menekültek ezrei ugranak fel a nyugatra tartó vonatokra, elmondta, hogy az eset a berlini fal leomlásakor történt "Schabowski-féle" félreértésre emlékezteti. "Ő sem úgy gondolta, hogy a falat még azon az éjszakán megnyitják" - mondta a helyettes államtitkár. 

A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának titkára, Günter Schabowski 1989. november 9-én este a keletnémet televízióban és rádióban élő adásában közvetített sajtótájékoztatón jelentette be a határok, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyek megnyitását. Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de Schabowski egy kérdésre azt válaszolta, hogy az azonnal hatályos. A tömeg még az adás alatt megindult a határátkelőhelyekhez, és lebontotta a 28 évig álló berlini falat.

Prőhle Gergely hozzátette, hogy nyilvánvalóan Angela Merkel német kancellár sem úgy gondolta azt, ami a hétvégén még úgy hangzott, hogy minden szíriai állampolgárt befogadnak Németországban. A menekültek viszont ezt szó szerint értették, a magyar rendőrség pedig úgy értelmezte a helyzetet, hogy a menekültek felszállhatnak a vonatokra. Arra a felvetésre, hogy a kormány és a rendőrség bizonyára megkönnyebbült, hogy a hetek óta túlzsúfolt pályaudvarok elkezdtek kiürülni, a helyettes államtitkár azt mondta: "talán ez is szerepet játszott".

Az ideiglenes műszaki határzárról elmondta, hogy az nem a menekültek, hanem az embercsempészek elriasztását szolgálja, és azt, hogy a menekültek szabályozott keretek között léphessenek be az országba. Hangsúlyozta: "az állami szuverenitás része, hogy tudni akarjuk, ki lép be országunkba".

"Nem lehet érvként felhozni ellenünk, hogy schengeni országként komolyan vesszük a szerepünket" - mondta Prőhle Gergely arra a kérdésre, hogy miért a sok erőfeszítés, amikor Magyarország tudja, hogy a legtöbb menekült továbbutazik. Hozzátette, hogy a menekültek nagyjából 4 százaléka Magyarországon marad, és a kormányzat aggódik a társadalom teherbíró képessége miatt, hiszen például a német társadalommal ellentétben nincs hozzászokva az "idegen vallásokhoz" és egy "erős muzulmán közösséghez". Arra a kérdésre, hogy miért nem szoktatják hozzá a társadalmat mindehhez, elmondta, hogy azért, mert más országok példáján látni, hogy az integráció folyamata igen nehéz. 

Németországban az utóbbi években egy "új, realistább szemléletmód" alakult ki, amelyből a magyarok levonhatják azt a tanulságot, hogy "nem minden olyan csodálatosan egyszerű" a "más emberek és vallások" integrációjában - mondta a helyettes államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem enged kibontakozni egy olyan tanulási folyamatot, amely Németországban elindult, Prőhle Gergely a világban és Európában várható demográfiai átalakulást vázolva aláhúzta, Magyarország "legfontosabb célja" az, hogy "okos családpolitikával" igyekezzen megküzdeni ezekkel a népesedési folyamatokkal.

A menekültek tagállamok közötti elosztására kidolgozott kötelező kvóták rendszerének elutasításával kapcsolatban elmondta: a magyar kormány mindig is ellenezte, hogy az Európai Bizottság túllépjen hatáskörén. Hozzátette, hogy nem lehet "Brüsszelben központilag meghatározni", ki nyer befogadást egy államban. Kiemelte, hogy Magyarország nem zárkózik el automatikusan valamennyi menekült befogadásától.

Arra a felvetésre, miszerint Pozsony részéről megfogalmazódott, hogy Szlovákia nem kíván muzulmánokat befogadni, és ezt akár Orbán Viktor is mondhatta volna, a helyettes államtitkár azt mondta, hogy "ezt esetleg ő is mondhatta volna". A menekültválság és az EU jövőjének lehetséges összefüggésére vonatkozó kérdésre Prőhle Gergely kijelentette, hogy a válság "civilizációs" jelentőségű és az EU eddigi legnagyobb kihívása.