Mivel a törvényhozás során nem jelölték meg, hogy mikortól lép érvénybe az új alkotmánymódosítás - a vacatio legist -, a jogszabályt hétfő délután már közölték is a lengyel jogtárban. A lengyel elnök álláspontja szerint az ismételten módosított alkotmánybírósági törvény kulcseleme, mely szerint a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, garantálja majd, hogy eltérő nézeteket valló alkotmánybíráknak megegyezésre kell jutniuk, s így kizárólag jogi szempontok vezérlik döntéshozatalukat. Emellett az alkotmánybíróság érkezési sorrendben foglalkozik a beérkezett panaszokkal, az elnök szerint ez mentesíti a testületet a politikai és médianyomás alól. Az alkotmánymódosítás kritikusai szerint pont az alkotmánybíróság munkájának ellehetetlenítése történt, ugyanis nagyban lelassulhat egy törvény alkotmányossági vizsgálata.

Idén az első törvénymódosítást még az októberi parlamenti választások előtt fogadta el az előző szejm, amelyben a jobboldali Polgári Platformnak (PO) és koalíciós társának, a Lengyel Parasztpártnak volt többsége. Akkor a kormányzó többség a parlamenti ciklus végén öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. Amint a Jog és Igazságosság (PiS) megnyerte az új választásokat, a módosítást alkotmányellenesnek minősítette, és azt érvénytelenítette. Viszont az új szejm is a PiS vezetésével megválaszotta a maga 5 új alkotmánybíráját. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott bírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak ítélte.

A lengyel parlament mindkét háza által a múlt héten elfogadott harmadik törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és az Európai Unió egyes képviselői, a német sajtó szabélyosan kikelt magából, de kritizálta a lengyel legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját. Lengyelország kormánya az alkotmánybírósági törvény ügyében az Európa Tanács tanácsadó szervéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. Andrzej Duda azért hagyta jóvá a törvénymódosítást a Velencei Bizottság véleménynyilvánítása előtt, mert fontosnak tartotta, hogy a bírói testület minél hamarabb jól működhessen - mondta a Duda szóvivője, aki hozzátette, hogy a módosításról az államfő sok jogásszal konzultált, köztük az úgynevezett Nemzeti Fejlesztőtanács - a lengyel államfő tanácsadó testülete - tagjaival is, akik különféle politikai irányultságúak.

A PO nevében hétfő délután nyilatkozó Grzegorz Schetyna volt lengyel külügymiminszter bejelentette: a hatályba lépett törvény miatt a PO kedden nyújt be alkotmánybírósági panaszt. Schetyna úgy vélte, Andrzej Duda nem vette figyelembe "az összes érvet", csak "saját politikai környezetére" hallgatott. "Ez a lengyel demokrácia, valamint Andrzej Duda rossz napja" - nyilatkozott az ellenzéki politikus. A PO alkotmánybírósági panaszáról a hatályos törvény alapján az eddigi gyakorlattól eltérően a hivatalban lévő 10 bíró mellett legalább háromnak is kellene döntenie az újonnan megválasztott 5 bíró közül, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon - lényegében nem születhet jogerős döntés a panaszok ügyében.

A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg - ez önmagában kétharmados helyzetet teremt, de a PO által delegáltak helye kérdéses. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.