Közeledik az amerikai elnökválasztás időpontja, november 8-án eldől, ki lesz az új elnök. A New York Times (NYT) legújabb felmérése, amit a CBS televízióval közösen készített, arról tanuskodik, hogy a szavazók zöme legbelül már döntött, a most előkerülő, új botrányok, felfedezések, titkok már nem fogják befolyásolni a választásukat, írja a lap.

A NYT úgy látja 45-42 arányban még mindig Clinton vezet Trump ellenében, de ez a hibahatáron belüli különbség. Döntetlenközeli tehát az arány. 5 százalékot kaphat a liberális jelölt Gary Johnson, és 4-et a zöld párti Jill Stein.

Eddig már 22 millió amerikai konkrétan szavazott is, erre a távollét ad lehetőséget, és leginkább levélben van rá alkalom. A korai szavazók aránya 1992-ben még csak 7 százalék volt, 2012-ben visoznt már 31,6 százalék. Ők a választás előtt 4-5 nappal szavazhatnak.

Clinton elhúzott október közepén, amikor előkerült Trump 2005-ös "öltözői beszédje" a nőkről, és hogy milyen testrészüket kell megragadni. Ám pénteken az FBI igazgatója, James B. Coney levelet írt a Kongresszusnak, amelyben elárulta, újra foglalkozni fog a Clinton-féle e-mail üggyel, és ez meghozta a felzárkózást Trumpnak.

Tízből hat szavazó szerint a célegyenesben kibomló ügyek nem ingathatják meg őket választásukban. Tízből négyen azt mondták, a Trump-ügy megingatta őket a republikánus jelölt támogatásában, a Clinton-féle levélügy viszont csak a támogatói harmadát bizonytalanította el.

Clinont elsősorban az afroamerikaiak, a nők, a diplomás fehérek és a fiatalabb szavazók körében erős, míg Trump a fehér férfiak, közép- vagy annál alacsonyabb végzettségű, keresztény és idősebb szavazók közt.

Tízből egy szavazó látja elképzelhetőenk, hogy megváltoztatja a döntését keddig. A verseny tehát nagyon szoros lesz.