A strasbourgi székhelyű törvényszék két ügyben is kimondta kedden, hogy az "együttélés" feltételeit biztosítani hivatott szabályozás arányos, és ekképp szükséges lehet egy demokratikus társadalomban.

A 2011 óta hatályos belga törvény értelmében pénzbírsággal sújthatják azokat a muszlim nőket, akik burkát vagy nikábot viselnek közterületen. A visszaesőket akár hétnapos elzárással is büntethetik.

A bírói testület elutasította a felperesek panaszait, amelyek szerint a belga hatóságok a jogszabály elfogadásával több cikkelyét is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének, például a lelkiismereti és vallásszabadságról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikket.

Beadványukban a panaszosok közölték, nem kényszer hatására, hanem saját elhatározásukból viselték a nikábot, egyikük pedig arról számolt be, hogy a törvény miatt inkább nem hagyja el a lakást, ha teheti.

Az EJEB meglátása szerint a szabály célja a közbiztonság, a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi együttélés garantálása, és a törvény rendelkezései arányosak a jogalkotó szándékaival.

A szóban forgó belga törvény nem nevezi néven a burkát és a nikábot – az előbbi az egész testet elfedő viselet, ez utóbbi pedig az arcot eltakaró kendő –, csupán azt mondja ki: ruházattal tilos az arcot úgy elfedni, hogy azonosíthatatlan legyen.

A bíróság 2014-ben már döntött egy hasonló ügyben, jogszerűnek minősítve a francia burka- és nikábviselési tilalmat.