Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c1d1c47c-ec27-4d1d-a0b3-4fb030f7a9f5","c_author":"Kovács Gábor","category":"gazdasag","description":"A tervek szerint 2028-ra a Mol kibővíti a Barátság II. kőolajvezetéket az ukrán határ és Százhalombatta között, Százhalombattától pedig új vezetéket épít a Szerb határig. Így a szuverenitás jegyében Szerbia is képes lesz orosz olajat importálni az Ukrajnán és Magyarországon keresztül. Szijjártó Péter közben arra utalgatott, hogy Ukrajna nem megbízható tranzitország.","shortLead":"A tervek szerint 2028-ra a Mol kibővíti a Barátság II. kőolajvezetéket az ukrán határ és Százhalombatta között...","id":"20250402_Szijjarto-Peter-Baratsag-koolajvezetek-Szerbia-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c1d1c47c-ec27-4d1d-a0b3-4fb030f7a9f5.jpg","index":0,"item":"7ca6e020-e6a3-4951-88f8-761eb20f350c","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_Szijjarto-Peter-Baratsag-koolajvezetek-Szerbia-ebx","timestamp":"2025. április. 02. 14:00","title":"Szijjártó Péter bejelentette a Barátság kőolajvezeték bővítését","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"272b5397-be53-4ba3-895a-7968ecc2e8d6","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.","shortLead":"A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.","id":"20250403_Az-NGM-nyilatkozott-akar-e-a-kormany-10-milliard-euronyi-hitelt-felvenni","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/272b5397-be53-4ba3-895a-7968ecc2e8d6.jpg","index":0,"item":"1c2275ff-2a4a-4b68-bb88-1e18deeab5d7","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250403_Az-NGM-nyilatkozott-akar-e-a-kormany-10-milliard-euronyi-hitelt-felvenni","timestamp":"2025. április. 03. 11:38","title":"Az NGM nyilatkozott arról, hogy akar-e a kormány 10 milliárd eurónyi hitelt felvenni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"72aa5381-f5b4-42ff-914c-d25a2e974043","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Több mint 9000 autót szállíthat. ","shortLead":"Több mint 9000 autót szállíthat. ","id":"20250402_ot-autoszallito-BYD-tengeri-flotta","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/72aa5381-f5b4-42ff-914c-d25a2e974043.jpg","index":0,"item":"dc61d8b8-5658-48b4-a306-c93879cce811","keywords":null,"link":"/cegauto/20250402_ot-autoszallito-BYD-tengeri-flotta","timestamp":"2025. április. 02. 08:36","title":"Újabb hatalmas autószállítóval bővült a BYD tengeri flottája","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6de69a0d-2fa1-495a-83a9-fe6cc9ff93a1","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A kormány döntését néhány órával az után jelentették be, hogy Budapestre érkezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akit őrizetbe kellett volna venni. Orbán Viktor azonban már hónapokkal ezelőtt közölte, hogy nem veszik figyelembe a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát.","shortLead":"A kormány döntését néhány órával az után jelentették be, hogy Budapestre érkezett Benjamin Netanjahu izraeli...","id":"20250403_icc-nemzetkozi-buntetobirosag-magyarorszag-kilepes-gulyas-gergely-benjamin-netanjahu","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6de69a0d-2fa1-495a-83a9-fe6cc9ff93a1.jpg","index":0,"item":"bf5d8379-f153-4855-97bb-c2318f2cb9ad","keywords":null,"link":"/itthon/20250403_icc-nemzetkozi-buntetobirosag-magyarorszag-kilepes-gulyas-gergely-benjamin-netanjahu","timestamp":"2025. április. 03. 11:04","title":"Tele van a világsajtó Magyarország kilépésével a Nemzetközi Büntetőbíróságból","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a960f5f2-fcc3-4f83-aea9-4fbbf3394bd5","c_author":"Hamvay Péter","category":"360","description":"Jó ötlet volt, hogy a miniszterelnök zebrabőrbe bújt? Jól tette a köztársasági elnök, hogy megismételte a „szatyor fingos” fordulatot? Ezekről is kérdeztük Bőhm Kornél kommunikációs szakértőt.","shortLead":"Jó ötlet volt, hogy a miniszterelnök zebrabőrbe bújt? Jól tette a köztársasági elnök, hogy megismételte a „szatyor...","id":"20250402_hvg-nem_biztos_hogy_rossz_atiszanak-bohm-kornel-interju","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a960f5f2-fcc3-4f83-aea9-4fbbf3394bd5.jpg","index":0,"item":"a2a233ab-4e87-4894-b055-434c091c712e","keywords":null,"link":"/360/20250402_hvg-nem_biztos_hogy_rossz_atiszanak-bohm-kornel-interju","timestamp":"2025. április. 02. 16:16","title":"Nem árt a miniszterelnöknek, ha Győzikével cimborál? – interjú Bőhm Kornél kommunikációs szakértővel","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"32439f16-b250-4401-aed8-82861b337293","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"Mérget azért ne vegyünk rá, Bödőcs hajlamos a humorizálásra. ","shortLead":"Mérget azért ne vegyünk rá, Bödőcs hajlamos a humorizálásra. ","id":"20250403_Bodocs-Tibor-allitja-Kafka-leveleit-olvassa-inuitul","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/32439f16-b250-4401-aed8-82861b337293.jpg","index":0,"item":"022adc5d-3794-4525-be78-229f34c1e979","keywords":null,"link":"/kultura/20250403_Bodocs-Tibor-allitja-Kafka-leveleit-olvassa-inuitul","timestamp":"2025. április. 03. 09:04","title":"Bödőcs Tibor állítja: Kafka leveleit olvassa inuitul és az MCC színvonalas kiadványát (nem inuitul)","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8f1bc372-b4fd-437c-a04b-288b812632c8","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az elnök szerint a kormány beismerte, hogy tévedett, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt idénre, miközben legalább 4,5 lesz. Örül a beígért kiegészítő emelésnek, de már áprilisban kérné, januárig visszamenőleg, hiszen az átlagnyugdíj most havonta 3047 forint mínuszban van.","shortLead":"Az elnök szerint a kormány beismerte, hogy tévedett, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt idénre, miközben...","id":"20250402_kiegeszito-nyugdijemeles-most-orszagos-nyugdijas-parlament-karacsony-mihaly-inflacio","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8f1bc372-b4fd-437c-a04b-288b812632c8.jpg","index":0,"item":"2f6dbbdc-d415-4ac3-9a5b-b603396cec6d","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250402_kiegeszito-nyugdijemeles-most-orszagos-nyugdijas-parlament-karacsony-mihaly-inflacio","timestamp":"2025. április. 02. 15:32","title":"Nem kellene novemberig várni az extra nyugdíjemeléssel – üzeni a kormánynak a nyugdíjas parlament","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8528eb06-b8ff-4857-86d9-e0de62616d8a","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A főpolgármester a Rákosrendezőről szóló tárgyalások megkezdését sürgeti a kormány és Budapest között.","shortLead":"A főpolgármester a Rákosrendezőről szóló tárgyalások megkezdését sürgeti a kormány és Budapest között.","id":"20250402_karacsony-gergely-lazar-janos-mini-dubaj-rakosrendezo-targyalas-kormany-fovaros-nyilt-level-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8528eb06-b8ff-4857-86d9-e0de62616d8a.jpg","index":0,"item":"85873b1b-c768-418c-9c83-5a167a050a79","keywords":null,"link":"/itthon/20250402_karacsony-gergely-lazar-janos-mini-dubaj-rakosrendezo-targyalas-kormany-fovaros-nyilt-level-ebx","timestamp":"2025. április. 02. 12:22","title":"Karácsony nyílt levelet írt Lázárnak a Mini-Dubaj ügyében: „Mire várunk?”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Az EU-n és a NATO-n, a liberális nemzetközi renden kívül nincs élet számunkra. Fehér Zoltán hozzászólása a Beszélgetések a jövöről vitasorozat geostratégiai fejezetéhez.
A Beszélgetések a jövőről ötletgazdái a The Economist Open future cikksorozata hatására jutottak arra, hogy Magyarországon is meg kellene vitatni, milyen lehetőségeink vannak a következő évtizedekben. A HVG-ben és a hvg.hu-n fél éven át szakmai vita folyik egy-egy kiemelt témáról. A sorozat utolsó hónapjában a vita középpontjában a geostratégia, illetve a külpolitika áll. Szóljon hozzá ön is kommentben, vagy küldje el véleményét a beszelgetesekajovorol@hvg.hu címre!
Az elmúlt időszakban felerősödött azoknak a hangja, akik a jelenlegi világrend felbomlása miatt aggódnak. Ennek nyomán az amerikai külpolitikai gondolkodók körében komoly vita alakult ki ezen világrend mibenlétéről. Üdvözlendő, hogy az ezzel kapcsolatos gondolkodásba bekapcsolódott a magyar szellemi élet is.
De voltaképpen milyen világrendről is van szó? Hogy jobban megértsük, mit is temetnek a gondolkodóink, röviden merítsünk a nemzetközi kapcsolatok elméletéből. A nagy múlttal rendelkező „erőegyensúly elmélet” lényege, hogy adott időszakokban a világ nagyhatalmai egymást ellensúlyozzák annak érdekében, hogy egyikük se törhessen hegemóniára. Ezt legélesebben a neorealista Kenneth Waltz elmélete képviseli. A szintén neorealista Robert Gilpin „hegemón stabilitás elmélete” szerint azonban a nemzetközi rendszerben a stabilitást pont egy nagyhatalom hegemón pozícióba jutása hozhatja el, mivel az általa irányított világrend nem a rivális nagyhatalmak küzdelmén alapszik, amely természeténél fogva instabil, hanem a hegemón által a többi hatalom számára biztosított stabil renden.
Jómagam úgy tartom, hogy a II. világháború után két párhuzamos nemzetközi rend is kialakult: Waltz és Gilpin elmélete egyszerre érvényes az elmúlt 75 évre. A két párhuzamos szervezeti keret közül az egyik a bipoláris világrend, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint szövetségesi köreik kényszerű egymás mellett élése. Ez egyértelműen az erőegyensúly elméletén alapult.
Mindeközben az Egyesült Államok 1945 után lerakta saját hegemón rendszerének alapjait is. Ez inkább Gilpin elméletébe illik. Amerika a saját nemzetközi térfelén kiépítette biztonsági szövetségesi rendszerét (NATO, partnerség Japánnal, Dél-Koreával stb.), létrehozta a szabadkereskedelem rendszerét (GATT, WTO) és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági szervezeteket (Világbank, IMF), összességében kialakítva egy párhuzamos nemzetközi rendet. De gyakorlatilag az ENSZ létrejötte is ebbe az építkezésbe illeszkedett, ahogy az európai integráció is. Az ún. liberális nemzetközi rend kifejezés – amelyet G. John Ikenberrynek köszönhetünk – erre, az Egyesült Államok által létrehozott nemzetközi rendre alkalmazható leginkább, amely a demokrácia és a piacgazdaság értékeire támaszkodik.
AFP / Nurphoto / Mateusz Wlodarczyk
Az erőegyensúlyon nyugvó bipoláris rend a Szovjetunió bukásával 1989-1991-ben felbomlott, megmaradt viszont a liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek globálissá tenni. Közép-Kelet- és Délkelet-Európa, valamint Dél-Ázsia számos országa sorra ágyazódtak be ebbe a rendszerbe. A liberális nemzetközi renddel azonban szemben áll két nagyhatalom. Oroszország és Kína az 1990-es évek amerikai „unipoláris pillanatából” való felocsúdásuk után újra Amerikával és az általa irányított nemzetközi renddel szemben határozták meg magukat, valamint elindították az annak felbomlasztására irányuló erőfeszítéseiket.
Az Amerikával és a nemzetközi renddel szembeni ellenállás nem választható el attól sem, hogy az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően saját maga is rontott a helyzetén. Új, arrogáns háborúkba kezdett (Afganisztán, Irak), amelyek a vietnamihoz hasonló, megnyerhetetlen és költséges küzdelmekké váltak a helyi fegyveres ellenállással szemben.
Amerika és a liberális rend így sok tűz közé került a 2010-es évekre. Mindezt tetézi, hogy a közel-keleti háborúktól és Amerika túl széles nemzetközi szerepétől megcsömörlött, hazai problémáit fontosabbnak tartó amerikai tömegek 2016-ban Donald Trump személyében egy populista-nacionalista jelöltet választottak elnökké, aki elindította Amerika fokozatos kivonulását a liberális nemzetközi rendből.
***
Az Egyesült Államok ma a legerősebb gazdasági, politikai és katonai erővel rendelkező ország – mégis évtizedek óta vita tárgyát képezi, hogy hanyatlóban van-e. 1987-ben Paul Kennedy „A nagyhatalmak tündöklése és bukása” című könyve indította el a legjelentősebb ilyen vitát, amelyben ő és társai azt képviselték, hogy Amerika (gazdasági) előnye riválisaival szemben folyamatosan csökken, s Japán letaszíthatja az Egyesült Államokat a trónról. Velük szemben álltak Joseph Nye és mások, akik szerint Amerika ezt a kihívást is túléli, és primátusát megtartja.
Nincs új a nap alatt: jelenleg egy hasonló vita zajlik arról, vajon az Egyesült Államok meg tudja-e őrizni vezető szerepét Kínával szemben. Graham Allison szerint Kína már megelőzte Amerikát gazdaságilag, ha a két nagyhatalom GDP-jét az ún. vásárlóerő-paritás alapján számoljuk. Nye ebben a vitában is azt vallja: Amerika túléli ezt a meccset is, mivel Kínának nagyon sok területen egyelőre behozhatatlan lemaradása van.
Én a két tábor között, érveiket mérlegelve úgy látom: az Egyesült Államok előnye ugyan valóban csökken a „trónját ostromló” államokkal, elsősorban Kínával szemben, amit nevezhetünk relatív hanyatlásnak, azonban Amerika várhatóan ennek az évszázadnak a végéig még biztosan a legerősebb gazdasági, politikai és katonai hatalom marad. Ahhoz persze, hogy Washington képes legyen helytállni ebben az egyre keményebb versenyben, energiáit az elmúlt évtizedek közel-keleti háborúi helyett egyre inkább a belföldi problémái kezelésére kell fordítsa (infrastruktúra, oktatás, egészségügy, demokrácia válsága).
***
Amerika vezető szerepét jelenleg tehát Kína és Oroszország fenyegeti – különbség van azonban a két kihívó helyzetében.
Oroszország Putyin elnök regnálásának kezdete óta revizionista hatalommá vált, a Szovjetunióhoz hasonlóan ismételten Amerika fő kihívója kíván lenni. Ez tetten érhető az orosz külpolitika számos megnyilvánulásában a Krím félsziget annektálásán és a szíriai háborúba való bekapcsolódáson keresztül az EU–NATO országokkal szembeni ún. hibrid hadviselésig. Moszkva igyekszik aláásni a Washington által vezetett nemzetközi rendet, a nyugati integráció intézményeit. Oroszország azonban strukturális értelemben nem valódi kihívója Amerikának: ugyan katonai nagyhatalom, de csak gazdasági kishatalom. Sem gazdasági ereje, sem szövetségesi köre, sem aggasztó demográfiai trendjei nem teszik lehetővé számára, hogy valódi nagyhatalmi igényekkel lépjen fel.
Kína viszont strukturális értelemben is valódi kihívója az Egyesült Államoknak. Gazdaságilag Amerika után szorosan a második hatalom a világon, katonailag egyelőre elmarad tőle, sőt Oroszországtól is, de az elmúlt két évtizedben páratlan katonai fejlesztési programot hajtott végre, amit folytatni fog. Kína hatalmi pozíciója talán politikailag a leggyengébb: szövetségesei gyakorlatilag nincsenek, az ún. soft power kapacitásain van mit erősítenie, régiójában elszigetelt. De a pekingi vezetés – különösen Hszi Csin-ping 2012-es hivatalba lépése óta – nagyon igyekszik e hátrányai ledolgozásán. Fontos eszköze ennek a gazdasági hatalma növelésére, politikai befolyása erősítésére, szövetségesi körének bővítésére és katonai jelenlétének kiszélesítésére egyaránt alkalmas Új Selyemút kezdeményezés. Az elmúlt években pedig az is felmerült (ld. Davos 2017), hogy Kína nem is lebontani kívánja a nemzetközi rendet, hanem átvenni annak vezetését Amerikától.
Végül szót kell ejteni az Európai Unióról, amely Amerika mellett a liberális nemzetközi rend másik alappillére. Sajnos, az EU másfél évtizede válságról válságra bukdácsol, a világpolitikában pedig nem tett szert súlyának megfelelő befolyásra. Fordított a helyzet, mint Oroszország esetében: az EU gazdasági nagyhatalom, de komoly katonai és politikai erővel nem rendelkezik. Ezzel együtt az EU, joganyaga és tagállamai integráns részei a liberális nemzetközi rendnek. A tagállamok számára továbbra sem kínálkozik jobb alternatíva, mint az EU-ban maradni és az integrációt mélyíteni-bővíteni, azok pedig, mint Nagy-Britannia, akik a távozás mellett döntenek, könnyen a senki földjén találják magukat. Az EU-nak és tagállamainak a nemzetközi porondon továbbra is arra kell törekedniük, hogy a liberális nemzetközi rendet erősítsék és az Egyesült Államok legszorosabb partnerei legyenek, amelynek fő akadályát jelenleg nem az EU-elit, hanem inkább Trump amerikai elnök (EU- és NATO-ellenes) külpolitikája jelenti.
AFP Philippe Huguen
***
A jelenlegi, bizonytalan világpolitikai helyzetben a Magyarországhoz hasonló méretű és jelentőségű államoknak ügyelniük kell, hogy a körülöttük tomboló viharok el ne sodorják őket. A legjobb stratégia, ha lehorgonyoznak egy erős szövetségi rendszer mellett, s azon belül minél erősebb szerepet vívnak ki maguknak.
Magyarország számára az euroatlanti családhoz, a liberális nemzetközi rendhez csatlakozás évtizedes álom volt, de a Nyugathoz tartozás valójában a magyar nemzet ezeréves ambíciója. Ez az álom az elmúlt két évtizedben NATO- és EU-tagságunkkal megvalósult. Végre hazatértünk. Ezt a pozíciót nem szabad feláldozni a keletről jövő szirénhangokért, amelyek a Nyugat és Kelet között hidat képező Magyarország ígéretével csábítanak, miközben a senki földjére vezetnek. Magyarországnak az EU-ban, a NATO-ban, Amerika legszorosabb szövetségesei közt van a helye – ezért a helyért megküzdöttünk.
Hogy nehéz idők várnak ránk az EU-ban és a NATO-ban? Minden bizonnyal. De az EU-n és a NATO-n, a liberális nemzetközi renden kívül nincs élet számunkra.
A szerző Magyarország korábbi törökországi id. ügyvivője, jelenleg a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa és a Massachusetts Institute of Technology oktatója.
Sterbinszky Amália magyar válogatottban 239 mérkőzésen lépett pályára. Az 1982-es világbajnoki ezüstérem mellett három vb-bronzérme és egy olimpiai harmadik helyezése van.
Ugyan hivatalos indoklás nem érkezett rá, de a Direkt36 újságírója úgy tudja, hogy amerikai cégek jelezték, hogy a szankciók miatt nem tudnak technológiát (sem hardvert, sem szoftvert) szállítani olyan állami intézményeknek, amelyek Rogán irányítása alatt állnak.