A köztársasági elnök szerdán négyszemközti megbeszélést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, akivel elemezték a klímaeseményt és megállapították: a mostani tanácskozás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a decemberben esedékes chilei klímakonferencián előrébb lépjenek, és a jövő évi londoni klímacsúcson az eddigieknél ambiciózusabb nemzeti vállalásokat tegyenek az államok a globális felmelegedés megállítására.

Áder az ENSZ előtt jelentette be, hogy 6 millió dollárt költünk nemzetközi klímafinanszírozásra

Három vállalása van Magyarországnak: 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését.

Áder János emlékeztetett, hogy a New Yorki-klímacsúcsot az ENSZ-főtitkára azzal a felkéréssel hívta össze, hogy az egyes országok vezetői ne hangzatos ígéreteket tegyenek ott, hanem konkrét cselekvési programokkal, vállalásokkal álljanak elő.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy

Magyarország nem érkezett üres kézzel.

Áder János a plénumon és az ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélésén is részletesen szólt Magyarország Virtuális Erőmű programjáról, amely iránt több ország érdeklődik, és három állam már alkalmazza. A tíz éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. "A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede" – mondta az államfő.

Greta Thunberg: Az üres szavaikkal ellopták az álmaimat és a gyerekkoromat!

Eddig 66 ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz – utalt a konkrét ígéretek listájára Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki hétfőn New Yorkban megnyitotta az ENSZ-klímacsúcsát, ahol felszólalt Greta Thunberg klímaaktivista is.

Az ENSZ főtitkára Áder szerint az októberben esedékes budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán elismerően szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Magyarország a vízválság megelőzése érdekében tesz.

A klímacsúcson elhangzottakkal összefüggésben az államfő azt mondta: nem minden ország tett újabb felajánlásokat, voltak, amelyek csak ratifikálták a 2015-ös párizsi klíma megállapodásban foglaltakat.

Magyarország vállalásai közül kiemelte, hogy az ország

meg fogja tízszerezni 2030-ig a naperőművi kapacitását, és szintén 2030-ra befejezi a szén energetikai hasznosítását. Hozzátette azt is: "Nem mondunk le az atomenergiáról."

Utóbbi kapcsán Áder úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyetért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az OECD-vel és azokkal a tudósokkal, akik szerint a párizsi klímavállalás nem teljesíthető az atomenergia használata nélkül. "Kevés olyan ország lesz 2030-ban, amely elmondhatja magáról, hogy a megtett intézkedések következtében az általa megtermelt áram több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Magyarország ezen kevés országok sorába fog tartozni" – jelentette ki.

Áder kitért arra is, hogy 2050-re legalább 30 százalékkal kell javítani az épületek energiahatékonyságát, ehhez pedig már megtette az első lépést Magyarország, hiszen január elsejétől nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az új építésű házakra, a következőkben pedig azt vizsgálják majd, hogy a régebben épült házaknál miként lehet az energiahatékonyságot a következő 15-20 évben javítani.

Szintén vállalta Magyarország, hogy 2030-ig a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen a közösségi közlekedésben csak elektromos buszok közlekedhetnek.

Áder elmondta végül azt is, hogy Magyarország 2050-ig jelentősen szeretné növelni erdőterületei nagyságát.