Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót Joe Biden amerikai elnök, amelyben egyebek mellett védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét. „Tudom, hogy sok a zaklatottság és a fáradtság ebben az az országban” – ismerte el, de nem említette, hogy változtatna eddigi politikáján. Azt ígérte az amerikaiaknak, hogy ezután „gyakrabban találkozik” majd velük.

Biden „kihívásokkal”, de egyúttal „óriási haladással” teli esztendőről beszélt. Gazdasági sikereket említett és a koronavírus elleni átoltottság növekvő arányát. Megemlítette, hogy jelenleg a felnőtt amerikaiak 75 százaléka teljes körűen beoltott a koronavírus ellen.

Az elnök azt hangoztatta, hogy hivatalba lépése óta „rekordszámú új munkahelyet” teremtettek, és „rekordnagyságú gazdasági növekedést” értek el. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a drasztikus áremelkedések elleni küzdelemhez „hosszútávú erőfeszítésekre” lesz szükség.

Kudarcaiért a republikánusokat okolta, elismerve, hogy „nem látta előre” a Republikánus Párt ilyen mértékű ellenállását a kormányzat politikájával szemben. Azzal vádolta meg az ellenzékét, hogy pusztán politikai okokból próbálja akadályozni a törvényjavaslatait. A republikánusok, szerinte, mindössze abban érdekeltek, hogy legyűrjék elnökségét, nem pedig abban, hogy tegyenek valamit az amerikaiakért. A járvány utáni „hatékonyabb újjáépítést” ígérő, átfogó programjáról azt mondta: ha nem is a teljes csomagot, de annak nagyobb részeit keresztül tudják vinni a törvényhozáson.

Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok nem tér vissza a koronavírus-járvány miatti lezárásokhoz mondván, az új típusú koronavírus omikron variánsa „nem ok a pánikra”. „A legjobb napok még előttünk vannak és nem mögöttünk” – jelentette ki.

Külpolitikai kérdésekről is szólt a sajtótájékoztatón az elnök. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai lépésre szánja el magát Ukrajnával szemben. Megismételte, hogy egy esetleges támadás Ukrajna ellen a kilátásba helyezett amerikai szankciók miatt „sokba kerülne Oroszországnak és gazdaságának”.

Ha lerohanják (Ukrajnát), megfizetnek érte, nem használhatják majd a bankokat, nem végezhetnek majd tranzakciókat dollárban” – fogalmazott, megemlítve azt is, hogy Oroszországnak "kemény humánveszteségei” lesznek egy esetleges háborúban.

„Úgy vélem, be fog vonulni. Tennie kell valamit” – fejtegette Biden az orosz elnökre utalva, de szerinte Putyin nem akar „széleskörű háborút”. Szerinte az orosz elnök „teszteli majd a nyugati vezetőket”. Mindemellett utalt arra, hogy a Nyugat válasza nagyban függene Moszkva cselekedeteinek tényleges mértékétől és attól, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei mennyire lesznek egységesek a választ illetően.

„Oroszországot felelősségre fogják vonni, ha bevonul. Keserves árat fizet majd ezért” – hangoztatta Biden. Mindazonáltal hozzátette, hogy nem zárkózna el egy csúcstalálkozótól Putyinnal.

Arra a Moszkva által megfogalmazott követelésre, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tag, Biden megjegyezte: kevéssé valószínű, hogy Kijev a közeljövőben az észak-atlanti szövetség tagja lesz, még akkor is, ha a NATO elvileg nem zárja be a kapuit előtte. Moszkva azon követelésére pedig, hogy a nyugati szövetségesek ne telepítsenek stratégiai fegyverzetet ukrán földre, Biden azt mondta: „találhatunk megoldást” a kölcsönösség alapján.

Az iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi tárgyalásokról szólva az amerikai elnök arról beszélt, hogy történt előrelépés, és ezért még nem érkezett el az ideje a diplomáciai megoldások feladásának.

Biden népszerűsége jelentősen megcsappant, legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak alig 42 százaléka elégedett a munkájával, és hasonlóan alacsony a támogatottsága Kamala Harris alelnöknek is. A 79 éves elnök a beszédben közölte azt is: ha 2024-ben valóban ismét indul az elnökjelöltségért, akkor ismét Harris lesz az alelnökjelöltje.