Ukrajnának nincs helye a NATO-ban – jelentette ki újságíróknak Zoran Milanovic horvát államfő kedden, hozzátéve, hogy az ukrán-orosz határon kialakult helyzet súlyos válságnak számít, amely mögött elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll.

A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa „területi integritását vagy annak 99 százalékát”, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem tagja, mégis biztonságos államok.

Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához – mondta Milanovic, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben „következetlenségeket és veszélyes viselkedést” lát az Egyesült Államok részéről.

Milanovic úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik tegnapig még „igazolták és támogatták” Donald Trump volt amerikai elnök „biztos és békés” politikáját Moszkvával szemben. „Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta a horvát államfő, aki azt is kijelentette, hogy

Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni. Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom.”

Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. „Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt” – mondta.

2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok – emlékeztetett a horvát államfő. „A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán.” Ehhez képest szerinte „nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit”.

Kijev tiltakozik

A kijevi külügyminisztérium a horvát államfő kijelentéseire reagálva nyilvános bocsánatkérést követel. A tárca közölte, hogy bekérették Horvátország kijevi nagykövetét, akivel közölték, hogy Milanovic kijelentései teljességgel elfogadhatatlanok a számukra.

Milanovic szavai a 2014-es Majdan-tüntetésekről sértik azoknak az ukránoknak és külföldieknek az emlékét, akik életüket adták Ukrajna európai jövőjéért – közölte a tárca, hozzátéve: mélységesen csalódottak az elnöknek Ukrajna NATO-tagságáról és az országnak az orosz agresszióval szemben nyújtott külföldi segítséggel kapcsolatos kijelentései miatt is. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a horvát vezető szavai „nem egyeztethetők össze az emberi értékekkel, és visszatetszők a horvát nép háborújának keserű tapasztalatát tekintve”.

A tárca szerint Milanovic kijelentései az orosz propagandát közvetítik, és nem felelnek meg Horvátország következetes, Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató hivatalos álláspontjának, rontják a kétoldalú kapcsolatokat, valamint gyengítik az EU és a NATO egységét Európa jelenlegi biztonsági fenyegetéseivel szemben.

A külügyminisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyra értékeli a Horvátországgal fenntartott baráti és partnerségi kapcsolatokat, amelyek sikeresen alakulnak a két állam kormánya között, és számít Horvátország további támogatására, különösen az európai és euroatlanti integrációja felé vezető úton.

Horvátország kilépett a sorból

Milanovic nyilatkozatát megelőzen Andrzej Duda lengyel elnök még arról beszélt, hogy Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, egyik tagállam sem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást.

A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.

A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően „bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.

A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban: semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné. „Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.