Még a tél beállta és a következő fűtési idény kezdete előtt sürgősen véget kell vetni Ukrajnában a harcoknak – mondta szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke Kijevben. Figyelmeztetett, hogy máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország tönkreteszi az ország fűtési és energetikai infrastruktúráját. Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke szerint az orosz hadsereg már most támadásokat intéz ezen létesítmények ellen. „Ez az okok egyike, amiért maximális erőfeszítéseket akarunk tenni, hogy a háború aktív fázisát az ősz végéig lezárhassuk” – fogalmazott Jermak, hozzátéve, hogy a harcok már csaknem fél éve folynak. Jermak mindemellett hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg mindent elkövet az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalására. Ám minél tovább beássák magukat az orosz katonák ukrán területen, annál nehezebb lesz ezt megtenni – tette hozzá.

Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője szerdán az áramvezetékek elvágását helyezte kilátásba, amennyiben Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt rákötik az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget hálózatára. „Úgy vélem, hadseregünk készen fog állni erre, ha szükségessé válik” – mondta az RBK-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva. Kotyin szerint ez még az előtt megtörténhet, hogy az atomerőművet leválasztják az ukrán hálózatról. Mint mondta, Oroszország már régóta össze akarja kapcsolni az atomerőművet a Krím félszigettel. „Ehhez teljesen le kell választani az atomerőművet az ukrán energiahálózatról, és rá kell csatlakoztatni arra a vezetékre, amely a Krímet összeköti a kahovkai vízerőművel” – ismertette az Enerhoatom vezetője. Kotyin kijelentette, hogy az ukrán csapatok ebben az esetben lőni fogják az áramvezetékeket.

A Zaporizzsjai Atomerőmű

ED JONES / AFP

Az ukrán hálózati vészhelyzeteket elhárító csoport, a CERT-UA szerdai jelentése szerint júliusban 203 kibertámadást indítottak ukrajnai szolgáltatások ellen. A támadók kiléte nem ismert. A lezajlott támadások közül 56 kormányzati vagy azzal kapcsolatos felületeket érintett.

Műholdképek mutatják, hogy több orosz harci gép is megsemmisült a krími légibázist ért támadásban. A félszigeten található Szaki légibázist kedden és szerdán érték találatok. Most pedig kiderült: a támadásban legalább nyolc orosz harci repülőgép megsemmisült, vagy legalábbis megrongálódott. A légibázis állapotáról műholdfelvételek is árulkodnak. Az újabb információk szerint ez egy célzott támadás eredménye, ami két ütemben zajlott le: augusztus 9-én reggel, és augusztus 10-én délután. A légibázis kb. 160 kilométerre van a frontvonaltól.

First unrectified images of Saki Air Base in Crimea via @planet following yesterday's multiple explosions. There's clearly been a massive fire across the base following whatever happened there: pic.twitter.com/vQJa6ljMEv

— Eliot Higgins (@EliotHiggins) August 10, 2022

Ötödére-hatodára esett vissza az orosz tüzérségi aktivitás hevessége keleten és délen is – állítja Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, aki szerint a változást elsősorban az okozta, hogy az USA-tól kapott nagy hatótávolságú mobil rakéta-sorozatvetőkkel, a HIMARS-okkal az ukrán hadsereg számos orosz lőszerraktárat, illetve parancsnoki állást semmisített meg. Hasonlóan vélekedik Nico Lange, Annegret Kramp-Karrenbauer egykori német védelmi miniszter volt kabinetfőnöke is, aki szerint az is jelentős változás, hogy Kijev átvette a kezdeményezést. Most Oroszország kénytelen reagálni az ukrán lépésekre, míg korábban az oroszok diktáltak. Moszkva az utóbbi napokban jelentős erőket vezényelt át déli irányba, Herszon és Zaporizzsja térségébe, hogy a hadsereg képes legyen megtartani a háború első szakaszában megszállt területeket – magyarázta Lange.

„Ha egy harckocsilövedék eltalálná a reaktort védő épületet, akkor abból még nem feltétlenül lenne végzetes baleset. Ha ki is szabadulna valamennyi sugárzó anyag, annak távolabb nem lenne érdemi hatása. Viszont minden lerombolható, még a legerősebb építmény is, ha megvan rá a szándék. Ha valaki tudatosan szét akarja lőni az erőművet, az egy pont után meg fogja adni magát” – mondta Aszódi Attila a BME Természettudományi Karának dékánja a HVG-nek. „A zaporizzsjai reaktorok egészen mások, mint a csernobiliak voltak. Az erőmű környékén lehetnek súlyos gondok, és az is elképzelhető, hogy Magyarországra is mérhető, de minimális mennyiségű sugárzás jutna el. De az biztos, hogy olyan helyzet nem állhat elő, hogy Magyarországon lakosságvédelmi intézkedéseket kellene hozni az ottani eseményekből származó sugárzási szint miatt” – tette hozzá.

Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja

Reviczky Zsolt

Nem a tényeken, hanem a helyi politikusok „állatias idegengyűlöletén” alapul a lett parlamentnek az a határozata, amely „terrorizmust támogató országnak” nyilvánította Oroszországot – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. „Abból kiindulva, hogy a döntésnek az állatias idegengyűlöleten felül semmilyen ténybeli alapja nincs, az ideológusait nem lehet másnak, mint neonácinak nevezni” - írta a diplomata. Zaharova szerint a lett törvényhozók ellenséges kampánya teljesen összhangban áll a Riga által kirobbantott oroszellenes hisztériával. Álláspontja értelmében a lett uralkodó elit „beteges ruszofóbiája” súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozott az országban, és csökkentette az emberek életszínvonalát. A lett parlament csütörtökön a terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot és határozatában azt állította, hogy „az ukrán civilek elleni erőszak célzott népirtással ér fel”. A rigai törvényhozás emellett felszólította az Európai Unió országait, ne adjanak ki turistavízumot az orosz és a fehérorosz állampolgároknak.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő

AFP

A hadsereg visszaverte, sőt visszaszorította az orosz erők támadásait keleten – közölte az ukrán vezérkar csütörtök este. „A megszállók sikertelenül próbáltak javítani a taktikai pozícióikon” Kramatorszk városának közelében, „visszaszorították őket” – közölték. Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy sikerült visszaverni a Bahmut és Avdijivka felé nyomuló orosz erőket is. „Az ukrán katonák veszteségeket okoztak a megszállóknak, és menekülésre kényszerítették őket” – közölte a vezérkar, hozzátéve, hogy az oroszok Avdijivka irányában nem jártak sikerrel, „veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak”. Az ukrán hadsereg közölte, hogy az egész keleti frontvonalat intenzív ágyúzás és légicsapások sújtják.