A háborúk, üldöztetés, erőszak és emberijog-sértések által az otthonukból elűzött emberek száma a múlt évben elérte a korábban soha nem látott 108,4 milliót, ami 19,1 millióval több, mint egy évvel korábban – derül ki az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) által kiadott jelentésből.

A növekedés oka tavaly az ukrajnai harcok elől menekülők és az afganisztáni menekültek számának felülvizsgálata volt, ráadásul azóta a Szudánban kirobbant harcok újabb menekülthullámot indítottak el. A menekültek számának növekedésében óriási szerepe van az ukrajnai háborúnak, mivel 2021-ben az ukrán menekültek száma 27 300 volt, ám 2022 végére már 5,7 millióra rúgott. Ezáltal pedig az ukrajnai lett a leggyorsabban kibontakozó menekültválság a II. világháború óta.

Egyidejűleg az Afganisztánt maguk mögött hagyó menekültek számára vonatkozó becslések is meredeken megugrottak 2022 végére, miután felülvizsgálták az Iránban befogadott afganisztáni menekültekről szóló becsléseket, akik közül sokan az elmúlt időszakban érkeztek az országba. A jelentésben ugyancsak felfelé módosított számok szerepelnek a Kolumbiában és Peruban élő venezuelaiakat illetően, akiket általában „nemzetközi védelemre szoruló emberekként” tartanak számon.

A tavalyi adatokból az is kiderül, hogy továbbra sem a leggazdagabb országok fogadják be a legtöbb menekültet. A világ 46 legkevésbé fejlett országa a globális GDP kevesebb mint 1,3 százalékát állítja elő, ennek ellenére tavaly náluk talált menedéket az összes menekült több mint 20 százaléka.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy van ellentétes mozgás is: ha a menekülteknek lehetőségük nyílik rá, gyakran választják a hazatérést. Tavaly 339 ezren mentek vissza 38 országba és 5,7 millió belső menekült (ez a lakóhelyét elhagyni kényszerült, de az országa határain belül maradó embereket jelenti – a szerk.) is visszatért az otthonába.

Becslések szerint 2022 végén körülbelül 4,4 millió ember élt szerte a világon hontalanként, azaz állampolgárság nélkül, ami 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.