A luxemburgi parlament vitát fog tartani az okostelefonok használatának iskolai betiltásáról, mert az erről szóló polgári petíció aláíróinak száma meghaladta a szükséges mennyiséget – írta a Luxembourg Times című napilap a petíció szervezőit idézve.

A beadvány azt célozza, hogy “az okostelefonok használatának betiltásával, amint a tanulók belépnek az iskola területére, elősegítsék a gyermekek egészségesebb és biztonságosabb tanulási környezetét”.

Több felmérés, köztük az ENSZ-hez tartozó UNESCO 2023-as globális oktatási jelentése szerint “az okostelefon-használat közvetlen hatással van a gyermek koncentrációjának időtartamára, memóriájára, szociális interakcióira és általános jólétére” – nyilatkozott Cristina Matita, a petíció kezdeményezője a napilapnak. Hozzátette, hogy az okostelefonok betiltása az iskolákban az osztálytermi zavarok elleni küzdelem, a tanulás javítása és a gyermekek online zaklatástól való védelmét szolgálja.

“Tanulmányok kimutatták, hogy azok a diákok, akik a nap bármely szakaszában hozzáférnek a telefonhoz, rosszabbul teljesítenek a felméréseken, és nagyobb a valószínűsége, hogy kevésbé koncentrálnak” – mondta el Alex Rakochy, egy luxemburgi általános iskola igazgatója.

Egy tavalyi luxemburgi felmérés szerint az országban a gyermekek 86 százaléka legkésőbb 12 éves korában kapja meg első mobilkészülékét.

Luxemburg szomszédai közül Franciaország és Belgium is döntött már az okostelefonok iskolai használatát korlátozó jogszabályok bevezetéséről.

Claude Meisch oktatási miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy “a gyerekeknek egyensúlyra van szükségük a digitális, virtuális időtöltés és az analóg, valós életben végzett tevékenységek között”, azt azonban nem említette, hogy a kormány bevezetné a mobiltelefonok használatának iskolai tilalmát.

Az oktatásban és tudományban dolgozók független országos szakszervezete kedden arra szólított fel, hogy az iskoláknak a mobiltelefon használatában “korlátozott zónává” kell válniuk, különösen az online zaklatás elleni küzdelem érdekében. Michel Reuter szakszervezeti szóvivő szerint a tanároknak “világos pedagógiai koncepciókra van szükségük a digitális médiával kapcsolatban, mivel a tanórákon számítógépeket, táblagépeket és e-könyveket használnak”.

Az Országos Diákegylet elnöke, Dany Semedo viszont úgy véli:

a “mobiltelefonok és a digitális készségek népszerűsítése alapvető fontosságú, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valódi és az álhíreket, betiltásuk már nem felel meg a kornak”.

Az egyik luxemburgi állami iskola már tavaly szeptember óta tiltja az okostelefonok használatát. Tammy Muller, az iskola igazgatóhelyettese júliusban a Virgule napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy a tiltás pozitív eredményeket hozott, a diákok több fizikai tevékenységet végeznek, és az iskola olyan hellyé vált, amely elősegíti a társas érintkezést és a tanulást.

A rendészeti módszerek és a sima tiltás nem megoldás

Hazánkban a kormány döntése alapján a szeptemberi iskolakezdés óta szintén számos tárgyat tiltottak ki az iskolákból, energiaitalt ugyanúgy tilos bevinni a diáknak, mint kést vagy fegyvert, az okosórákat és mobilokat pedig egész napra el kell zárni. A kormányrendelet drákói intézkedéssorozatának célja az indoklás szerint „a köznevelési intézményekben az egyes erőszakos cselekmények megelőzése, tanulók testi, lelki egészségének megóvása”. Később egy iskolakezdés utáni újabb rendelettel a tanárok mobilhasználatát is korlátozták. A rendelkezések komoly felháborodást váltottak ki – az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium szellemiségéhez passzoló – rendpárti hangulatuk miatt, mert szigorra és tiltásra építenek.

Sőt szeptember 3-án tüntetés is szerveződött a Belügyminisztérium épülete elé, az ellen tiltakozva, hogy megvonta a szaktárca a Madách Imre Gimnáziumot 24 éve vezető Mészáros Csaba igazgatói vezetői megbízatását, mondván, hogy szembeszegült a diákok iskolai mobilhasználatát betiltó szabállyal, amikor az intézmény honlapján tájékoztatta a szülőket és a tanulókat, hogy a digitális eszközöket nem fogják elvenni a diákoktól. “Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás” – írták.

A HVG oktatási szakújságírója szerint is valós, de bonyolult problémára adott, rossz, egydimenziós válasz a digitális eszközök kitiltása az iskolákból. A döntés jól mutatja, hogyan (nem) működik egy rendészeti módszerekkel irányított centralizált rendszer: