Bogdan Swieczkowski személyében új alkotmánybírósági elnököt nevezett ki Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök.

Az 54 éves Swieczkowski a Jog és Igazságosság (PiS) vezette, a 2023 őszi választáson megbukott kormány radikális belső ellenzékeként fellépő és a közelmúltban történt egyesülésig a PiS-től elkülönülő pártot vezető Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter jobbkeze volt előbb minisztériumi helyetteseként, majd a legfőbb ügyészi tisztséget is betöltő politikus mellett az ügyészség operatív irányítójaként.

Az alkotmánybíróság eddigi elnöke, a most alkotmánybírói tisztségéből is távozó Julia Przylebska nem őt szánta utódjának a testület tagjai közül, hanem egy volt PiS-politikust, Szczecin korábbi főpolgármesterét, de miután az alkotmánybíróság a törvénynek megfelelően két jelöltet ajánlott Andrzej Dudának, ő Swieczkowskit választotta.

Przylebska elnöki megbízatása egyébként sok jogász szerint már két éve megszűnt, tehát most nem is működhetett volna közre az utódkiválasztásban. Emlékezetes: ő egy korábbi interjú szerint Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök „társasági felfedezése” volt, az ismeretlen vidéki bírónőt saját kollégái még egy kis járásbíróságon is előléptetésre alkalmatlannak ítélték, mielőtt hirtelen az Ab élére került.

Az új parlamenti többség már 2024 márciusában lemondásra szólította fel a 15 tagú alkotmánybíróságot, arra hivatkozva, hogy érvénytelen azon három bírájának mandátuma, akiket az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. A határozat szerint a testület tevékenysége az utóbbi években „olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére”.

Júniusban arról határozott a szejm, hogy nem ismeri el az alkotmánybíróság döntéseit, és ezeket nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így nem léphetnek hatályba.

Aztán törvényt is hoztak az alkotmánybíróság átalakításáról, amely szerint az alkotmánybírákat 60 százalékos minősített többséggel kellene megválasztani, ami – mivel Lengyelországban soha senki nem jutott még ennek a közelébe sem – azt jelenti, hogy csak az ellenzék egy részével megegyezve lehetne betölteni a jövőben megürülő helyeket. A törvényt azonban a köztársasági elnök nem írta alá, és éppen az érintett alkotmánybírósághoz küldte, amely már az új elnök vezetésével hamarosan dönteni fog róla. Nem nehéz megjósolni: alkotmányellenesnek fogja minősíteni, ám a kormány ezt a határozatot sem teszi közzé a közlönyben. Tehát új törvény nincs és nem is lesz, a mostani alapján azonban az Ab működésképtelen.

Ráadásul a kormány azzal is kifejezte bizalmatlanságát az Ab-val szemben, hogy a 2025-ös költségvetésből törölte az alkotmánybírák fizetésére szánt összeget, és ezt a szejm jóváhagyta. A válasz erre az volt, hogy az Ab tagjai ennek ellenére teljesítik kötelességeiket, de nem világos, hogy miből fognak élni.

Az Európai Bizottság nagy bizalommal fogadta a 2023 decemberében alakult Tusk-kormány törekvéseit. Már februárban felszabadítottak a helyreállítási és a kohéziós alap zárolt forrásaiból 137 milliárd euróig terjedő összeget, elismerve a „jogállamiság visszaállítását” célzó erőfeszítéseket.

Májusban ki is mondták, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállamiság. Az Ab körüli eseményekből azonban az látszik, hogy inkább megelőlegezett bizalomról lehet beszélni az EU részéről.

(Nyitókép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)