Krasznov fedőnéven szervezte be Donald Trumpot a szovjet hírszerzés 1987-ben – állítja Facebook-posztjában Alnur Muszajev kazah emigráns, aki akkoriban a KGB Hatodik csoportfőnökségénél szolgált. Ennek a részlegnek volt a feladata, hogy megkörnyékezze a kapitalista országok üzletembereit, és beszervezze őket, vagy információkat szerezzen meg tőlük.

Nem ez az első alkalom, hogy felmerül az ügynökvád Trumppal kapcsolatban. A KyivPost össze is szedte ezeket. Az első ilyen még 2017-ben látott napvilágot, amit egy nyugalmazott brit hírszerző, Christopher Steele állított össze. A jelentés megrendelője Trump republikánus ellenzéke volt, de hamarosan felkapták a demokraták is.

Ebben meglehetősen erős kijelentések szerepeltek állítólagos orosz hírszerzőktől, akik szerint Moszkva kompromattal (kompromittáló anyagokkal) rendelkezik Trumpról. Ezek közül a legelterjedtebb az állítólagos, ám soha be nem mutatott és meg sem erősített „aranyeső videó”.

A Moszkvában több alkalommal is megforduló Trumpnak a hallgatási per tanulságai alapján feltételezhető, hogy nem volt nehéz egy jobbféle „mézcsapdát” felállítani.

Luke Harding, a Guardian egykori moszkvai tudósítója is úgy vélte, hogy Donald Trump és az orosz hírszerzés bensőséges kapcsolatot ápolnak egymással.

A Steele-jelentést Trump támogatói már akkoriban is erősen vitatták, és ekkoriban szólalt meg először Muszajev is az ügyben. 2018 februárjában azt írta, hogy a szakmai tapasztalatai alapján Donald Trump kifejezetten a tökéletesen beszervezhető emberek kategóriájába tartozik.

Muszajev mostani nagy bejelentésének értékét értelemszerűen árnyalja ez a korábbi írása, hiszen akkor még nem jelentette ki egyértelműen Trump ügynöki voltát, csupán a szakmai tapasztalataira hivatkozva feltételezett valamit. Most viszont már tudja az elnök ügynöki fedőnevét is.

Ugyanakkor nem Muszajev az egyetlen volt KGB-s, aki terhelő kijelentést tett Trumpra. Az elnök beszervezéséről a ma már Amerikában élő volt szovjet hírszerző, Yuri Shvets is beszámolt az American Kompromat című könyvben.

Shvets a KGB őrnagyaként Washingtonban szolgált, a fedőtevékenysége szerint mint az akkor még szovjet hírügynökség, TASZSZ tudósítója.

Shvets szerint Trumpra 1977-ben figyeltek fel a szakszolgálatok, amikor elvette az első feleségét, a cseh modell Ivana Zelnickovát. A házasságukat követően Zelnickovát figyelni kezdte a csehszlovák titkosszolgálat, az StB is. Ez azért lényeges, mert az StB a hidegháborús játszótér jóval komolyabb szereplője volt, mint azt Csehszlovákia korabeli helyzetéből az ember gondolná. Épp ez a feltételezett jelentéktelenség játszott a kezükre, így az StB ügynökei oda is bejutottak, ahová a KGB-seknek nem volt esélyük.

Akárhogy is történt, három évvel később Donald Trump már az első nagy ingatlanfejlesztési projektjén dolgozott: ez a Grand Hyatt New York hotel, amelybe 200 televíziót vásárolt egy szovjet emigránstól, Semyon Kislintől, aki az Ötödik sugárúton található Joy-Lud elektronikai bolt társtulajdonosa volt. Shvets szerint azonban a boltot valójában a KGB üzemeltette, és Kislin feladata a potenciálisan beszervezhető ügynökök felderítése volt.

Shvets szerint ugyanakkor Trump elnökké válása nem a KGB terve volt, akkoriban az oroszok nagyon sok embert szerveztek be, és a legtöbb esetben várakozó álláspontra helyezkedtek velük szemben, amolyan jók lesznek még valamire alapon. Ez Trump esetében, már ha mindez igaz, bejött.

„A hiúsága, a nárcizmusa megfelelő célponttá tette a beszervezésre” – mondta Shvets.

Hogy az oroszok nyomást próbálnak gyakorolni Trumpon, azt az ukrán lap azzal is bizonyítottnak látja, hogy a rijádi orosz–amerikai tárgyaláson Putyin kíséretében felfedezni vélték azt a Dmitrij Ribolovljevet, aki még 2008-ban mentette meg Donald Trumpot a csődtől, amikor több mint kétszeres értéken vásárolta meg az üzletember Palm Beach-i ingatlanát.