Tetszett a cikk?

Biztosan voltak rajongói a Neo FM rádiónak, bár igazából nem akarom tudni, hogy Bochkor Gábor varázsa vagy az ízlésüknek megfelelő zenei szerkesztés vonzotta őket. Talán megtalálják ugyanazt a szórakozást a Classnál vagy akárhol másutt. Mindenesetre ha most nekiállnak újra elsiratni és eltemetni a Bumerángot, azzal nagy szívességet tesznek a hóhérnak. Itt ugyanis nem egy slágerrádió száll a sírba, hanem nemzet süllyed el. Ez az ügy csak göröngy a koporsóján.

 

A Neo FM-nek már a születése is botrány volt. Akkoriban elég vaskos botrány: még most is folyik a pereskedés, lemondott miatta Majtényi ORTT-elnök és szót emelt ellene Bajnai Gordon miniszterelnök. Egy brit és egy amerikai médiabefektetőt ebrudaltunk akkor ki az országból, mégpedig azért, mert a Fidesz és az MSZP delegáltjai felosztották egymás közt a piacot, okosba’. Szemet vetettek a virágzó üzletre, és erőszakkal átvették. Erre is jó egy hatóság.

Figyelemre méltó a történetben a szocialisták messze fénylő ostobasága, akik belementek ebbe az üzletbe, és eszükbe sem jutott gyanakodni. Elfogadták a teljesíthetetlen ajánlatokat mindkét pályázó részéről, és remélték, hogy ezek majd szépen el lesznek felejtve és simítva.

Aztán csodák csodája, a fideszes rádió ki lett tömve lottóhirdetéssel, és fenn tud maradni, a más kutya kölyke meg éhen hal. És hát nem úgy fideszes az a rádió, hogy csak rámondják rosszindulatúan, aztán közben nem is volt taggyűlés, hanem ismét ugyanoda vezetnek a nyomok: ez már megint Lajos és Zsolt.

Magyar kecskének magyar káposzta

Méltó illusztrációja ez Orbán pofátlan hazugságának. Annak, amely a nemzeti burzsoázia megteremtéséről szólt, miszerint a kedvezményeket, támogatásokat és konkrét átutalásokat az indokolja, hogy legyen magyar nagytőke. Nem, ne magyar nagytőke legyen úgy általában, hanem legyen az egy kézben – ez itt a törekvés, és sokkal eredményesebb a kormányzás e téren, mint például a középosztály megteremtésében. Már csak azért is, mert ez a kisgömböc-kullancs hibrid elszívja a levegőt mindenki más elől, aki Magyarországon üzletelni szeretne.

Definiálni kellene a közérdeket – mondta szelíden és lényeglátóan Bajnai Gordon, amikor ez a két polip kitúrta a nyugati cégeket, de akkor hiába mondta. Mert az még nem katasztrófa, ha lesz az amcsi és brit tulajdonú sramlicsatornák helyett egy Simicska- és egy Puch-rádió. Ha egyszer magyar szakértők is tudnak ilyet csinálni, miért is ne kedvezzünk a sajátjainknak, elvégre nemzet vagyunk. Az ORTT – benne Szalai Annamáriával és egyéb algonoszokkal – még hivatkozhatott arra, hogy a magyar vállalkozók sokkal többet fognak fizetni, tehát annyival több folyik be a költségvetésbe, és lesz belőle Alaptörvény Asztala meg más hasznos holmik.

Ja, ez így egész jól hangzik: a kecske is magyar, meg a káposzta is nagyobb lesz. Most látszik az eredmény, a válasz a közérdeket firtató kérdésre: az egyik magyar nemes nem fizet, mert csődbe ment, a másikat meg a magyarok istene védelmezi, ezért irdatlan mennyiségű közpénzt szippant ki a büdzséből, aminek egy részét aztán nagy kegyesen visszaadja. Hát a hülyének is megéri! Csak a hülye nem kap ilyen uradalmat állami kezességgel, Nyerges Zsolt meg igen.

Ehhez képest a piaci alapon működő cégek – azok, amelyekkel az állam nem él vadházasságban és más rokonságban sem áll – szorgalmasan befizetik a magukét. Kevesebb ugyan a löttyös magyar ígéretnél, de azt közpénzinjekció nélkül is megtermelik.

Utánuk az özönvíz

Nemzeti burzsoáziát működtetni drága mulatság, haveri burzsoáziát még drágább: egyenesen hazaárulás. A normál tőkést ugyanis vidáman hagyhatjuk csődbe menni, ha rossz döntést hoz, és ezzel egy tanulási folyamatot működtetünk önkéntelenül, a jó döntések felé orientáló tanulságok rendszerét üzemeltetjük.

A haveri tőkés viszont hamar felismeri, hogy neki baja nem eshet; belehelyezkedik a főnök szeretőjének szerepébe, utálatos lesz, mohó, telhetetlen és indulatos. Ezek mind a rossz üzletember, illetve a maffiózó tulajdonságai, és ahol az ilyenek győzhetnek, az nem jó hely. Onnan menekülni szokás. Nemcsak azért, mert a kiskirály előbb-utóbb szemet vet az első éjszaka jogára is, hanem mert az így vezetett, parazitáktól szenvedő államok elbuknak.

Előbb csak lemaradnak azok mögött, akik teret engednek a tehetségeknek, gyakran a bénább ország elüldözött tudósainak, ahogy történt a német atomfizikusokkal az Egyesült Államokban. Lemaradásuk frusztrációt és további rossz döntéseket indukál, hogy végleg leszakadjanak, és az otthon maradottaknak büszkén hirdessék, hogy szegény ugyan az ország, de legalább a miénk; mármint az enyém, Lajosé és Zsolté. Végül felfigyel a hanyatlásra a külvilág, kóstolgatni kezdik a dekadens államot, és aztán különféle evőeszközökkel jóízűen megeszik. Ilyenkor már a nemzeti sorskérdés az, hogy egy viszonylag jóindulatú hatalom, vagy valami horrorbirodalom nyeli-e le a hazát.

Így válik nemzetvesztővé az az arisztokrácia, amely sikerrel hitette el magáról, hogy benne testesül meg a nemzet. Ekkor repülőgépre száll, és szélesen vigyorogva elrepül, az inge alá gyűrt ékszerekkel. Odalent senki sem rázza utána az öklét, csak azt lesik, hogy melyik hullámhosszon lesz akkor a Bumeráng, és mikor adják már végre megint, hogy Killing me softly.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Elment Szilágyi Júlia, aki Horthy Erdélyének legfájdalmasabb történeteit mesélte el

Elment Szilágyi Júlia, aki Horthy Erdélyének legfájdalmasabb történeteit mesélte el

Észak-Korea ballisztikus rakéták kilövésével tiltakozott az amerikai-dél-koreai hadgyakorlat ellen

Észak-Korea ballisztikus rakéták kilövésével tiltakozott az amerikai-dél-koreai hadgyakorlat ellen

A Kúria is börtönbe küldte a mohácsi hajléktalanokat bántalmazó rendőrt

A Kúria is börtönbe küldte a mohácsi hajléktalanokat bántalmazó rendőrt

Határozatlan időre bezárták az állatsimogatót a fővárosi állatkertben

Határozatlan időre bezárták az állatsimogatót a fővárosi állatkertben