Majdnem egy fokkal melegebbé vált az ősz az utóbbi 25 évben, az azt megelőző hasonló időszakhoz képest, vagyis egyértelmű a melegedés trendje – derül ki a másfélfok.hu kutatásából.

Az őszi hónapokban 1971 és 1995 között 9,9, 1996 és 2021 között pedig 10,8 fokos átlaghőmérsékleteket regisztráltak, de ha csak 2011–2020-as időszakot nézzük, már 11 Celsius-fokos érték jön ki. A trend a nyári napok (amikor a napi maximum-hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot) növekvő gyakoriságából is kitűnik, miközben a fagyos napok száma csökkenést mutat az utóbbi időszakban.

Egyértelműen melegebb az ősz - emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek | Másfélfok

10,4 °C volt a három őszi hónapban, azaz szeptember 1. és november 30-a között mért átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben, azaz 1971 óta. Ha e félévszázad első felére nézzük meg az átlagot, az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet.

Azt írják, hogy a langyosabb ősznek ugyan elsőre könnyű örülni – tovább érik a gyümölcs, kitolódik a nyaralási időszak –, de a természet körforgására olyan hatással jár, aminek negatív következményievel is muszáj számolnunk:

• növelheti a mezőgazdasági kártevők, betegségek, invazív fajok terjedését,
• eltolódhat az őszi levélhullás megváltozik az ehhez köthető (öko)turizmus,
• késve indulhatnak útnak a vándorló madarak,
• befolyásolhatja egyes egyedek szaporodóképességét, és az egymással kölcsönhatásban lévő fajok dinamikáját, sőt, az ökoszisztémák nettó produktivitását,
• megváltozik a szén- és nitrogénkörforgás.

A levélhullás esetében kétirányú folyamatra számíthatunk: szárazság esetén a nyáron megperzselt levelek idő előtt hullanak le, magas talajnedvesség esetében viszont később, de hirtelen, és jó eséllyel még zölden vagy legfeljebb barnán – az élénkpiros és sárga őszi levelek eltűnhetnek.

A melegedésre persze másként reagálnak az egyes fafajok, így szinte biztos, hogy

a megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik.

Ennek elvesztése nem jó hír, pedig ez csak a sokadik helyet foglalja el a listán, amin az szerepel, mi mindent veszítünk, veszíthetünk el a klímaváltozás következtében – írja a Másfélfok.