Kinek a felelőssége a fenntarthatóság? Az egyéné, a döntéshozóké vagy a cégeké? „Rettenetesen sok feladatunk van még a jövőben mindhárom csoportnál” – szögezi le Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Gyártók és Országos Szolgáltatók Szövetségének ügyvezető igazgatója, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelmi szemléletformálás terén. A szakértő a 2015-ös változások – ami alatt a párizsi klímaegyezményt, a fenntartható fejlődési célokat és a körforgásos direktívát érti – előtt a döntéshozókat érezte elkötelezettebbnek, azóta viszont meglátása szerint a vállalatok is „felébredtek”: előre cselekednek és beruháznak. „A lakosság terén is látunk némi pozitív elmozdulást, de ez olyan, amit sosem lehet elégszer ismételni, ott nagyon hiányoljuk a hosszútávú személetformálási stratégiát” – teszi hozzá.

Hankó Gergely említi a sörétes puska elvet is: ezalatt azt értjük, hogy nincs meghatározva, hogy az iparági szereplők összehangoltan kommunikáljanak bizonyos célokról, hanem mindenki, szerteágazóan a saját projektjével kapcsolatban kommunikál. „Ilyen például a komposztálás – mond egy példát -, hogy elérjük a kitűzött célokat, ahhoz országszerte a döntéshozóknak, az állami rendezvényeknél, a civil kommunikációban, egy adott időszakban egy adott országban mindenkinek akkor arról kellene kommunikálnia.”

A közoktatás nem áll rosszul. Mégis, ahogy járjuk az országot, rájövünk, hogy nagyobb a baj. Elkészült egy tankönyv-, és programcsomag 9-12.-esek számára, aminek az a neve, hogy Zöld Föld, és választható tantárgyként vehetik fel. 2024-től már akár érettségizni is lehetne ebből a tárgyból, ha egy iskola a pedagógiai programjába felveszi – mondja Czippán Katalin, oktató, tréner, a fenntarthatóságot szolgáló oktatás és kommunikáció területén Magyarországon és nemzetközi szintéren egyaránt elismert szakértője, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja, és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által odaítélt "A Környezet Védelméért" életműdíjasa 2022-ben. A szakértő arra is kitért, hogy sok esetben ha nem a kiválasztott osztályok, nem a kiválasztott iskolák és nem a felkészült pedagógusok gyerekeivel találkozunk, nagyon megdöbbentő az a tájékozatlanság, ami az átlagot jellemzi.

Hogy ezen hogyan lehetne változtatni, és ezen a téren hogyan is igyekszik például edukálni a gyerekek nyelvén játékokkal a Zöldforgó Élménynap, vagy éppen késő-e, ha a mostani gyerekekben és fiatalokban bízunk, az adásban szó esik. A zCast oktatás és tudatosság témájú epizódjában többek között arról is beszélnek a résztvevők, hogy milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban edukálni az embereket a tudatosságra, és hogy a sajtó milyen szerepet tölt be ebben.