A világ vezetőinek és pénzügyi vezetőinek kétnapos találkozója, amelynek célja az éghajlatváltozás és a szegénység elleni küzdelem volt, pénteken jelentős bejelentés nélkül ért véget.

Emmanuel Macron francia elnök volt a házigazdája az Új globális finanszírozási paktumról szóló csúcstalálkozónak. Az Egyesült Államokat Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter és John Kerry éghajlatvédelmi megbízott képviselte.

Rajtuk kívül részt vett még Li Csiang kínai miniszterelnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Ajay Banga, a Világbank vezetője és Kristalina Georgieva, az IMF elnöke is.

Annak ellenére, hogy most nem született megállapodás, a hajózási kibocsátásokra kivetett globális adó ötlete egyre nagyobb teret nyer, így a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, a tengerhajózást szabályozó ENSZ-ügynökség júliusi ülésén akár el is fogadhatják – írja az Al Jazeera.

100 milliárd dollár adóbevétel évente

Egyes szakértők úgy vélik, hogy egy ilyen adó évi 100 milliárd dolláros bevételt hozhatna, és ennek már a párizsi találkozón megszülető határozott támogatása szimbolikus győzelmet jelentett volna Macron számára.

Az adóra vonatkozó javaslatok szerint a befolyt pénzt a fejlődő országoknak juttatnák, hogy segítsék őket az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésében.

A francia elnök azonban azt sugallta, hogy Kína és az Egyesült Államok nem támogatja az ötletet.

„Ha Kína és az Egyesült Államok és több kulcsfontosságú európai ország nem áll mellé, akkor olyan adót vezetnének be, amelynek semmilyen hatása nem lenne”

– tette hozzá.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter „nagyon konstruktív javaslatnak” nevezte az adót.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szerint a hajózás az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 3 százalékáért felelős, azonban az Európai Parlament egy jelentése arra figyelmeztetett, hogy ez a részarány 2050-re drámaian fokozódhat.

Megállapodások

A csúcstalálkozó első napján több megállapodást is bejelentettek.

Francia tisztviselők közölték, hogy az adóssággal küzdő Zambia 6,3 milliárd dollárnyi hitel átütemezéséről állapodott meg több hitelezővel, köztük Kínával.

Szenegál pedig megállapodást kötött az Európai Unióval és nyugati szövetségeseivel az energiához való hozzáférés javítására irányuló erőfeszítések támogatásáról, valamint arról, hogy 2030-ra 40 százalékra növeljék a megújuló energiaforrások részarányát.

A Nemzetközi Valutaalap emellett 100 milliárd dollár értékű, különleges lehívási eszközt bocsátott bizonyos sebezhető országok rendelkezésére.