A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony Árpád tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt.
A Trump által okozott felfordulás jó esélyt ad Putyinnak, hogy odavágjon, és Európa az USA nélkül védtelen – írja kommentárjában Edward Lucas, a brit lap külpolitikai szerkesztője.
A szabad sajtót törvényen kívül helyező abszurd jogszabályt nem lehet betartani, mert nem ír elő semmit, csak azt, hogy Lánczi Tamás és szuverenitásvédelminek nevezett csapata a kormánypárttal karöltve bármit megtehessen.
Orbán tihanyi beszéde megteremtette a lehetőségét, hogy Magyar Péter erősítse kapcsolatát a határon túli magyar közösséggel, de a Tisza-elnök ingoványos terepre gyalogol be: kimozdult ugyan a holtpontról az Erdélyért folyó politikai küzdelem, de még nem látni, kinek áll a zászló. Hogyan fogadják Magyar Pétert a határon túl, vannak-e ott Tisza Szigetek, és milyen mozgósításba fogott odaát a Fidesz?
Létrehoztak egy projektcéget, amely belekezdhet annak a patinás épületnek a hasznosításába, ahol fénykorában Sissi is megfordult.
Mi szükség van még egy könyvre a holokausztról? – ezt kérdezték Magyarországon és az USA-ban is George Eisentől. Az Amerikában élő történész új munkája egyszerre személyes történet a családját ért tragédiáról és tudományos munka az 1941-es galíciai vérengzésekről.
A történészek nyersanyagot szállítanak a politikusoknak, de fel kell szólalniuk, ha üzeneteikben a tényeket eltorzítják – mondja Klaniczay Gábor történész, A múlt, ahogy parancsolja című, május 25-ig látható kiállítás egyik kurátora.
Láthatóan mindenkinek, még saját lányának is fel kellett vonulnia Orbán Viktor agresszív hangulatú show-ján a hétvégén. Ezúttal a Fideszhez kötődik a háborús narratíva, míg a budapesti balhékból szándékosan kimaradó Tisza Pártnak sikerülhet megszólítania a békére vágyókat. Mi az alapvető különbség a Békemenet közönségéből formált kommenthadsereg és Magyar Péter facebookozó hívei között?
A Newsweek két neves vendégszerzője a romániai elnökválasztás eredményét globális összefüggésbe helyezi.
A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
Tizenöt éve kormányoznak kétharmaddal, nincs törvény, amit ne alakíthatnának vagy hághatnának át kedvükre, még az ország alkotmánya sem jelent számukra semmiféle visszatartó erőt, mégis azt állítják: folyamatosan támadás alatt állnak és védekezniük kell. Legújabban a Harcosok Klubjával: muszáj harcnak nevezni, mert az igazság kiábrándító lenne.
Orbán Ráhelék cége socialmedia-menedzsereket toboroz, merthogy bővül a BDPST-csoport, növekszik a márkáinak száma.
Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
A kör bezárult. Orbán Viktor az „átláthatósági” törvénnyel visszahívta az oroszokat Magyarországra. De a HVG-nek 2026 nem a végső összecsapás, csak egy évszám. Ez a május 22-én megjelenő hetilap hagyományos szerkesztői bejelentkezője, a Fülszöveg.
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Megdöbbentő, hogy mennyire elnéző Trump, amikor Putyin hónapok óta a bolondját járatja vele. Egész Európában jön fel a szélsőjobb, amely már ott liheg a mérsékelt jobboldal nyakán. Az amerikai Szenátusban készül az a határozat, amely 500%-os vámot vetne ki mindazokra az országokra, amelyek továbbra is vesznek orosz nyersolajat. Témák és vélemények a világsajtóból.
A meghirdetett repülőrajton már elég sokat élcelődtünk, de azért az talán mégis túlzás, hogy Magyarország egyre inkább egy ábrándozó vakondra emlékeztet, aki szeretné meghódítani a tágas eget, és ennek érdekében tárgyalásokat folytat a gilisztával. Vélemény.
Az újságíró Orbán Viktor pánikreakcióitól tart. Szerinte kizárólag a magyaroktól függ, hogy hagyják-e Orbánnak, hogy rendszerét még tovább durvítsa.
Egy hét alatt tíz évvel került közelebb Magyarország a putyini Oroszország politikai berendezkedéséhez. A pártok, civil szervezetek, gazdasági társaságok ellen is bevethető átláthatósági törvény és Orbán Viktor trollhadserege újabb eszköz, hogy a jövő évi szavazáson ne a választók akarata érvényesüljön.
