Az etanol és más bioüzemanyagok termelésének felfutásával 2050-re duplájára nő a mezőgazdaság vízigénye, pedig tíz literből hetet már most is földművelésre fordítanak az egész világon - figyelmeztettek szakértők a stockholmi székhelyű Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) vasárnap kezdődött konferenciáján.

Ugyancsak nagy kihívás, hogy a legtöbb országban államilag támogatott új ágazat kiszorítja a termőterületről a kevésbé jövedelmező növényeket. Ez figyelhető meg a többi között Németországban is, ahol a 12 millió hektáros vetésterület hatodán termelnek "energetikai" növényeket, míg például a komló, a sör egyik alapanyagának vetésterülete rohamosan csökken, a nemzeti ital ára pedig ütemesen emelkedik.

A Víz Hete alkalmából szervezett hétnapos stockholmi tanácskozásra 140 országból érkeztek résztvevők. Mintegy 2500 szakértő, környezetvédő, politikus és üzletember vitatja meg a fenntartható vízgazdálkodás kérdéseit, amelyek az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, az energiabiztonság és az ipari termelés a szempontjából is kulcsfontosságúak.

A küldöttek negyven százaléka a fejődő országokból érkezett, és a konferencia központi témái közé tartozik a szűkös készletek igazságosabb megosztása, és hogy miként lehetne csökkenteni a szennyezett ivóvíz halálos áldozatainak évente milliókra rúgó számát.

A Víz Hete (World Water Week) a kilencvenes évek óta a legfontosabb nemzetközi vízügyi fórum, ahol minden évben kiosztják a The Stockholm Water Prize elnevezésű kitüntetést is. A 150 ezer dollárral (30 millió forint) dotált díjat idén XVI. Károly svéd király adja át a kaliforniai Stanford egyetemen kutató Peter L. McCarthy-nak a biológiai víztisztítás területén elért eredményeiért.

Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) áprilisban közzétett jelentése szerint egyébként a klímaváltozás hatására a következő évtizedekben tovább nő a szárazság sújtotta terület, és kitörhetnek a modern kor első háborúi a vízforrások birtoklásáért.