Tetszett a cikk?

A céges autóflották jelentős vagyont képviselnek. Kérdés, mennyire vigyáznak a tulajdonosok erre a vagyonra, vagy inkább csak a szerencsére bízzák magukat – derül ki a HVG Cégautó 2011 különszámból.

Az elmúlt évtizedben az autólopások száma folyamatosan csökkent (csupán 2010-ben állt le ez a folyamat, amikor is személyautóból szinte ugyanannyit tulajdonítottak el, mint 2009-ben). Az alacsonyabb lopásszámok megnyugtatóan hatnak az autótulajdonosokra, így a flottaüzemeltetőkre is, pedig változatlanul igaz: minden autónak megvan a tolvaja, még a legolcsóbbnak és a legritkábbnak is.

A lopás elleni felkészülés rendszerint az autóválasztásnál kezdődik. Bár a rendőrség nem készít típusra-márkára bontott statisztikát, független szervezetek – például az autolopasok.hu internetes honlap – megteszik. Ott megnézhetők a tolvajok által előszeretettel eltulajdonított típusok. Ebből kiderül, hogy a presztízsmárkák közül a BMW a legveszélyeztetettebb. Nagy átok ez a márkának, főleg hogy tíz éve éppen az ellenkező irányba haladtak: a jól sikerült elektronikus gyári védelem által autói lényegében csak úgynevezett trükkös lopással vagy rablással voltak eltulajdoníthatók. A BMW-lopások sikerességének a kulcsa, hogy a gyári kódok kikerültek az alvilág kezébe, információink szerint Oroszországban, onnan terjesztik egyebek között Magyarországon is.

A másik lopássegítő autóipari fejlesztés a kulcs nélküli indítás, amely nem csupán a BMW-t használókat érinti, hanem a többi márkáéit is (bár ez a komforteszköz is jellemzően a drágább, jobban felszerelt autók sajátja). Nagyot fejlődtek ugyanis a tolvajok eszközei is: míg tíz éve még egy autóba szerelt készlet volt szükséges ahhoz, hogy az illetéktelenek is észleljék és megfejtsék a kulcsok-riasztóvezérlők küldött jeleket, ma egy zsebben is elfér a „nyitónak” nevezett eszköz, amelynek a használata sem feltűnő (antennáit fülhallgató zsinórnak álcázzák). A tolvajok nincs más dolga, mint megtalálni a kívánt autót, kivárni, míg a tulajdonos megjön, kocsit nyit, tehát kódot küld, majd követi a járművet, és az alkalmas pillanatban átül bele. Ha a kocsi kulcs nélküli indítással rendelkezik, a nyitó jelének vételére az autó „megadja” magát, azt hiszi, minden rendben, és működik. Ha nem kulcs nélküli az indítás, akkor a kocsi kinyitása-feltörése után további munka vár a tolvajra, például a vezérlőegység cseréje.  Ez persze egyre nehezebb, mert például az AudiVWSkodaSeat márkákban a vezérlőegységet letörőfejű csavarokkal rögzítik, tehát a motorvezérlő kibontásához ütni-vágni kell – a vezérlőegység kiszerelése nélkül annak a csatlakozó stekkere sem húzható le.

A lopásgyakorisági statisztikák elemzéséhez figyelembe kell venni az adott márkából-típusból futó járművek számát is. Például több Fordot kötnek el, mint a BMW-t, csakhogy sokkal több Ford fut az útjainkon, így aztán lopási gyakorisága mégiscsak alacsonyabb. Vagy például noha típus szerint a legtöbbet Suzuki Swiftből lopják, mégsem biztos, hogy veszélyeztetettebb egy Swift, mint egy Mercedes. A lopásvédelemben tehát a típusválasztás is segít, sőt azon belül például a színválasztás is. A ritka színek kevésbé „kelendőek”, főképp az átlagtípusok körében. A kisebb értékű autókat elsősorban szétszerelésre, alkatrésznek lopják, a ritka színű karosszériaelemek nehezebben értékesíthetők – persze ha pont olyanra van megrendelése az alvilágnak, pech. A cégautókat védheti a dekorációjuk is, amely a kocsit feltűnővé teszi, lopás után nagyobb vele a lebukási kockázat, és a dekorált elem nem is értékesíthető.

[[ Oldaltörés (Hogyan lehet védekezni? ) ]]


Az autólopásokat befolyásolják a kocsihasználat körülményei. A garázsból garázsba közlekedő autó mindenképp védettebb, mint az utcán éjszakázó vagy a sokat mozgó, sok helyen parkoló. Érdemes tudni – leginkább a főnöki presztízsautók esetében –, hogy a rendezvények, felkapott éjszakai éttermek és szórakozóhelyek környéki őrizetlen parkolók kedvelt vadászterületei az autótolvajoknak.

Az sem mindegy, hol használják az autót. A legveszélyesebb város továbbra is Budapest, ezen belül pedig sorrendben a XI., a XIII., majd a II. kerület. Az értékesebb autókra jellemzően a presztízs-kerületekben vadásznak, az átlagkocsik fellelhetősége-elköthetősége a lakótelepekkel megszórt körzetekben a valószínűbb. Jellemző, hogy a drága autók ellopásáért a bűnözők többet vállalnak, akár tettlegességre is sor kerülhet, vételkor és használatkor tehát ezzel is ajánlatos számolni.

Ésszerű lopásmegelőzési lépésnek tűnne, hogy a veszélyeztetett márkájú vagy útvonalú autókat GPS-védelemmel lássák el, főleg hogy a beszerzés, telepítés, üzemeltetés költsége ma már negyede a bevezetéskori áraknak.  Csakhogy a nehéz időkben a cégek autóflottáik felszereltségén is igyekeznek spórolni. Mindenesetre a LeasePlan statisztikái szerint az általuk kezelt járműflotta alig 3 százalékába került GPS-alapú nyomkövető, s ezek többségének sem a járművédelem a célja, hanem a gépjárműkövetés (a GPS-rendszerekkel igen gyorssá és könnyűvé válik például az útvonalnaplók készítése, könnyen ellenőrizhető a gépkocsihasználatra jogosult munkavállalók mozgása, kiszűrhetők a magáncélú utak, a maszek fuvarok.

A HVG Cégautó 2011 különszámból kiderül, hogy a legnagyobb flottakezelőnél csökkentek a lopások: 2009-ben 47, 2010-ben 42 autójukat tulajdonították el, az idei első negyedévben ötöt – azaz állományuk átlagosan fél százaléka lesz lopások áldozata. Igaz, ez az arány magasabb, mint az országos átlag (durván 0,2 százalék), ám ebben vélhetően közrejátszik, hogy gépjárműparkjukban az országos átlagnál több a vonzó, hat évnél fiatalabb, illetve presztízsautók aránya, márpedig az alvilági autópiacon is többet ér egy fiatalabb, illetve egy prémium autó, miközben a kockázat,  a bűncselekményért kapható büntetés mértéke lényegében azonos.

A LeasePlan-statisztikákból az is kiviláglik, hogy nyáron több a lopás, mint télen, valamint hogy egyik lopás helyszínén sem találtak üvegszilánkot vagy más, erőszakos behatolásra utaló nyomot. Tehát az autókat az elektronika segítségével, a fentebb leírt módon vihették el. A LeasePlan-flottára jellemző, hogy utólagos eszközöket ritkán építenek be, az ellopott kocsik 10 százalékában volt váltózár, kormányzár alkalmazásáról nem tudnak, és utólagos risztóbeépítésről sem.

Némileg ellentmond a LeasePlan-tapasztalatoknak a KBC Autolease flottakezelő tapasztalata. Az általuk kezelt autóparkokban érezhetően megnőtt a lopások száma, különösen a felső, prémium kategóriában.  Így náluk egyre inkább előtérbe kerülnek a GPS-technológiával működő nyomkövető és más, akár a fizikai védelem elvén alapuló lopásgátló rendszerek. A cégautóflották közös jellemzője, hogy a kocsik 95 százaléka teljes körű casco-biztosítással rendelkezik.

Eddig csak lopásról esett szó, holott a feltöréssel is nagy károkat lehet okozni. Főképp az olyan céges autók esetén, amelyekben készletet, bemutatókellékeket is szállítanak. Az autófeltörők rendszerint a látható dolgokra lépnek: laptoptáska, kézi navigációs eszköz, kabát. De óvatosan kell bánni a csomagtartó tartalmával is: ha valaki oda szeretne értékesebb dolgot – akár egy bőrkabátot – helyezni, jobb, ha a célállomás előtt félreáll, és berakja a kocsi farába a holmit, hogy ne tudják kifigyelni.  Mindez jól mutatja, hogy az autóhasználati szokásokkal is sokat lehet tenni a kocsilopások és –feltörések ellen.  Nem badarság tehát az ősrégi elővigyázatosság: éjjelre lámpa alá, lakott ház elé parkolni, nem telipakolni a kocsit holmival, sőt, ha üres a csomagtartó, érdemes az azt takaró rolót is kinyitni – látjátok, nincs itt semmi érdekes.

További részletek a HVG Cégautó 2011 különszámban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Autó

Mi a helyzet a teherautó-piacon?

A nagy- vagy nehézteherautó-piacon 2010 őszétől következett be kedvező változás, azaz a válság két évig tartott. A javulás nagyon lassú. 2010 első felében kevés üzletet kötöttek a kereskedők, havonta száz jármű talált gazdára. Az év második fele lényeges emelkedést, szinte duplázást hozott az előző évi alacsony bázisadatokhoz képest. Novemberben már 285 járművet jelentettek le a forgalmazók a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE). Így a teljes tavalyi évet nézve 36 százalékos volt a növekedés a 2009-es évhez képest: akkor 1467, 2010-ben már 1994 volt a magyarországi képviseletek által értékesített nagy teherjárművek száma. A legtöbbet a DAF tudta eladni, 468-at, a dobogóra a Volvo 413, a Scania pedig 372 járművel került fel.

Origo Itthon

Drága terepjárót vesz az ügyészség "operatív célokra"

"Operatív célokra" használja majd az ügyészség azt a terepjárót, amelyet 12,5 millió forintért vásárolnak közbeszerzési eljárásban. A Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint az autót nem egy embernek szánták, bármely szervezeti egység használhatja, ha szüksége van rá.

Autó

Melyek a legnépszerűbb flottaautók?

A céges parkokban 2010-ben a Ford, a Skoda és az Opel a legnépszerűbbek. A LeasePlan statisztikái szerint a Focus, az Octavia és az Astra különösen kedvelt. A LansonCom vezetője is ugyanezen márkákat említi elsőként, ha az ügyfelek a tanácsát kérik – olvasható a HVG Cégautó 2011 különszámban.

Biró Csongor Autó

Top 15: a legnépszerűbb autók Magyarországon

2011 első hét hónapjában a Datahouse adatai szerint 32 348 jármű (26 804 személyautó és 5544 kishaszonjármű) kapott magyar rendszámot, ez 5,88 százalékkal (3,49, illetve 19,17 százalékos növekedés) jobb eredmény, mint tavaly ilyenkor. Bizakodásra azonban nincs ok, sőt inkább szomorkodhatnak a piaci szereplők, júliusban 4439 járművet helyeztek itthon forgalomba, ami a legrosszabb tavalyi év azonos időszakához képest 14,86 százalékkal kevesebb.

Biró Csongor Autó

Pontosított a kormány: Audik helyett Skodákkal járnak a miniszterek

A HVG Cégautó 2011 különszámban feltérképeztük az állami autóparkot, megvizsgáltuk, mennyi pénzt költött az állam az adófizetők pénzéből kocsik fenntartására, beszerzésére. Az év elején az állami vezetői autók zöme Audi volt. Ma a miniszterek többsége Skodával jár.

Autó

Hol vannak a zöld flották?

A HVG Cégautó 2011 különszámból kiderül, a magyar döntéshozók számára egyelőre nem kiemelten fontos kérdés a környezettudatosság. Némi változás mindenesetre már látszik: egy kormányrendelet szerint áprilistól a jármű károsanyag-kibocsátása és energiahatékonysága is bírálati szempont a közbeszerzéseknél.

Autó

Kinek éri meg a flottakezelés?

Általános tapasztalat, hogy míg a 3–15 autóból álló flottillákat rendszerint közvetlenül szerzik be a cégek, a nagyobbak üzemeltetésére igénybe vesznek flottakezelőt, ez pedig nem kis szám, legalább 30 ezer járműt gondoznak flottakezelők – derül ki a HVG Cégautó 2011 különszámból.

Autó

Milyen autóval járnak a miniszterek? Erősen titkolják

2010-ben 703 millió forintba került az adófizetőknek az állami autóflotta fenntartása. Eközben idén csak a frissítésre 600 milliót fordít a kocsikat üzemeltető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, korábbi nevén Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF). Négykerekűekre a legtöbbet a Miniszterelnöki Hivatal és a Közigazgatási Minisztérium költ, a terrorelhárítók pedig szeretik a luxust. Az EU soros elnöksége az állami Audikat és Saabokat szaporította.

Autó

Mi a dolga a flottakezelőnek?

Az autók üzemeltetésével kapcsolatban szigorúbb szabályokat vezettek be a cégek 2010-ben - derül a ki a HVG Cégautó 2011 különszámból. Ezek arra irányulnak, hogy a kocsik állaga ne romoljon, a fogyasztásukat alacsony szinten tartsák. Hanyag autókezelés esetén általában komoly az értékcsökkenés.

Autó

Milyen autót érdemes lízingelni?

Autót szeretne lízingelni? Ez esetben érdemes a vásárolni kívánt autó maradványértékével egy kicsit komolyabban foglalkozni mielőtt aláírja a szerződést. Németországi források és számítások alapján az Autómenedzser.hu összeszedte és táblázatba foglalta a nyolc legfontosabb járműkategóriánként az öt legértékállóbb járműmodellt.