Gázközlekedés-fejlesztési programot indít a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE), a 17 millió euró költségvetésű PAN-LNG Projekt megvalósításával Magyarország 2017-re becsatlakozhat az európai LNG-töltőhálózatba. A beruházás 85 százalékos európai uniós forrásból valósul meg. A koncepció finanszírozására vonatkozó szerződést a napokban írták alá Brüsszelben.

A közlemény szerint az MGKKE által kidolgozott program elsődleges célja a földgáz alapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első LNG- (cseppfolyós földgáz), valamint a meglévő CNG- (sűrített földgáz) üzemű járműveket egyaránt kiszolgáló töltőpontok kialakítása, ezek gázellátásának biztosítása.

A projekt során legalább öt – a távolsági áruszállítást és a helyi közlekedést egyaránt kiszolgáló – cseppfolyósított és sűrített földgázt kínáló töltőállomást létesítenek 2017-ig, az első kutak a főbb fuvarozási útvonalak, illetve autópályák mentén épülnek fel.

De milyen is egy CNG-s autó?

Nem kérdés, hogy takarékos, nem kérdés, hogy környezetbarát a földgázos autózás. Az sem kérdés sajnos, hogy itthon mégsem támogatják. Mi, azért kipróbáltuk tavaly a Volkswagen egyik legtakarékosabb autóját az eco up!-ot. Ha kíváncsi, milyen egy autó félig üres tankját 2970 forintból teletankolni olvassa el. D.P.

A projektben vállalt feladatok között szerepel legalább 20 darab LNG-üzemű, nehéz teherautó forgalomba állítása és környezetvédelmi, energiahatékonysági, gazdasági monitorozása is. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az LNG-töltőhálózat fejlesztése mellett Magyarország feladata, hogy bővüljön a CNG-autók töltőhálózata is 2020-ig. Jelenleg hét hivatalos CNG-töltőállomás működik Magyarországon, az MGKKE számításai szerint ugyanakkor legalább 100 CNG-kútra volna szükség, az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítése érdekében.

A CNG – nem azonos az LPG néven ismert autógázzal – 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik, és kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagok esetében. A CNG meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal kisebb. A metángázzal hajtott motorok szilárdrészecske-kibocsátása szinte nulla, nitrogén-oxid-kibocsátása pedig a szigorú EURO6 norma előírásai által megszabott határérték alatt marad.

Hasonló érdekességekért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.