Szobrot emeltek Gavrilo Principnek a Vajdaságban

Az első világháború kirobbantásáért felelősnek tartott merénylő szobrát Emir Kusturica leplezte le Tovarisevo faluban. Princip száz évvel ezelőtti lövése nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden szerbét, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt – mondta az avatáson egy szónok. Kusturica filmet készít Princip életéről.

Felújíthatják a világháborút elindító magyar hadihajót

Belgrád mellett vesztegel a Bodrog nevű magyar hajó, amelynek ágyúlövésével elindult az első világháború, és amely az Osztrák-Magyar Monarchia egyik titkos támadását is vezette.

Magyar katonák holttesteit is rejthetik még az észak-olasz gleccserek

Az első világháborúban jégbe fagyott katonák holttestei bukkantak elő az olaszországi Trento tartományban, ahol négy éven át hófödte hegyoldalakon harcoltak egymással Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia seregei.

Átírhatja az első világháború történetét egy most megtalált levél

Napok óta tart a vita a szerbiai és a főleg magyar, illetve osztrák történészek között az úgynevezett Potiorek-levél kapcsán. Egyes szerb tudósok ezzel akarják bizonyítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már több mint egy évvel az első világháború kitörése előtt készült a háborúra, míg a külföldi kutatók szerint nem kell ekkora jelentőséget tulajdonítani a dokumentumnak.

„Módszeresen készüljünk a nagy háborúra”

Majdnem száz évvel az első világháború kitörése után még mindig felmerül a „Ki a felelős?” kérdés. Szerbiában például nagy erőket mozgósítanak, hogy bizonyítsák, nem a szerb nacionalizmus és Gavrilo Princip pisztolya robbantotta ki a világégést, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői akarták a háborút. Történész szerzőnk szerint viszont semmi meglepő nincs abban, hogy Ausztria-Magyarország készült a háborúra, de már 1913-ban lett volna alkalma kirobbantani azt, ha valóban akarta volna.

Egy titokzatos levél szerint nem Gavrilo Princip miatt robbant ki az első világháború

Egy most előkerült, 1913-as levél szerint az Osztrák-Magyar Monarchia már azelőtt készült a nagy háborúra, hogy Gavrilo Princip meggyilkolta volna az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot.

Nem zsarolhatták homoszexualitásával a hírhedt ezredest

Az oroszok nem tudtak arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kémbotrányával hírhedtté vált Redl ezredes meleg volt, így nem is zsarolhatták vele. Egyéb új információk is napvilágra kerültek néhány most felfedezett dokumentumból.

Fotók: úton a Kárpátalja Expresszel

Kínai gyarmata is volt az Osztrák-Magyar Monarchiának

16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: magyar állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök - olvasható a Falanszter blogon.

Lenin győzelme felgyorsította a Monarchia szétesését

92 éve, 1918-ban már semmi sem állíthatta meg az Osztrák Magyar Monarchia pusztulását. Az eseményeket erőteljesen befolyásolta, hogy az 1917. októberi oroszországi forradalom (jobban mondva puccs) sikere és az ebből következő, 1918. márciusi breszti béke felborította az európai hatalmi egyensúlyt. Az antant attól tartott, hogy Németország győzelmet arat mielőtt még az amerikai csapatok eldöntenék a háború kimenetelét. London és Párizs ettől kezdve hathatósan elősegítették a Monarchia szétverését.

Mementó 1917: az osztrák-magyar uralkodó a lengyel koronáról álmodott?

Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.

Trianon-konferencia: meddig tartott az első világháború?

Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.

Csizmadia Ervin: Államcsőd árnyékában - már 140 évvel ezelőtt

Magyarországon a közhiedelem szerint először a Kádár-rendszerben vettek fel hiteleket, ez azonban – fájdalom – nagy tévedés. A hitelfelvételeknek nálunk hosszú története van. Hitelek, államháztartási hiányok, államcsőd-közeli helyzetek kísérik végig a hazai gazdaság- és politikatörténetet – állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.