Michels Antallal, a szakácsból lett plébánossal készített interjút a Népszava. A Józsefvárosban a hajléktalanok papjaként ismert pap többek között a szakácsmúltjáról is beszélt. Dolgozott a Grand Hotelben, a Gellért Szállóban, a külügyminisztérium diplomáciai vendéglátásában, a Tavernában és az Átrium Hyattben, volt felszolgáló, gyakornok és üzletvezető is. Főzött Margaret Thatchernek, Olof Palménak és Kádár Jánosnak is – mondja.

Kádár híres mondására ("a krumplileves legyen krumplileves, elvtársak!") reagálva viszont eloszlatta azt a legendát, ami szerint a kommunista pártfőtitkárnak ez lett volna a kedvenc étele.

„Az biztos, hogy Kádár Jánost az egyszerű ételek híveként tartottuk számon, az igazi kedvence azonban nem a krumplileves, hanem a stíriai metélt volt. Abból akár két adagot is megevett egyszerre.”

Az atya emlékeztet arra, hogy őket úgy tanították, hogy a templomban se a prédikációban, se a hirdetésben nem politizálnak. Hozzátetette ugyanakkor, hogy "virágnyelven" azért elmondható, adott esetben azokat támogassák, akik a keresztény értékeket vallják. "Templomon kívül megkérdezhetik, hogy mi a véleményem, és én azt elmondhatom. Ennyi." – mondta.

A migránskérdésről az a véleménye, hogy természetes, hogy védjük a határainkat, de akik itt vannak, azokkal foglalkozni kell.

„Annak idején, mikor ez az egész ’migráns-ügy’ elindult, lehetett látni, hogy magyar emberek kint állnak az út szélén, ételt és pokrócokat osztogatva, de az egyik itteni kerületi épületben polgárok álltak össze, s egy irodaépület alagsorában főztek mindennap rájuk. Mi is ott voltunk a II. János Pál pápa téren, vittünk ki meleg holmit, élelmet, paplanokat. A hírek mögött azért ott volt a civil segíteni vágyás, s emberként fogott össze zsidó és keresztény, liberális és konzervatív. Ez így van rendjén: a világ nyitott s mi sokszínűek vagyunk.”