Tradicionálisan húsvét vasárnap tálaljuk a sonkát, a tojást, a fonott kalácsot és a tormát. A hívőknek az ünnepi mise fontos mozzanata volt (sok helyen még mindig az) ezeknek a templomba vitt étkeknek a megszentelése. A hideg ételek mellett az ünnepi menüben szokásosan ott a helye a báránynak és a nyúlnak is, bár ez utóbbi nálunk mintha leginkább csokoládéba öntve, marcipánból formázva lenne igazán népszerű.

Egy húsvéti menüt nagyon nem lehet elrontani, de azért adunk pár tippet, szempontot, trükköt, amellyel biztosra lehet menni.

Sonka

Ez idő tájt már biztos eldőlt, hogy nyers, hőkezelt vagy éppen egyedi termékleírással rendelkező parasztsonkát vásárol(t)unk-e. Az első sertéscombból vagy lapockából, pácolással, füstöléssel/szárítással képzi át magát sonkává. A második ugyanazon sertés alkatrészekből sülve/főve vagy füstölve/főve. A harmadiknak viszont szigorúbb követelményrendszernek kell, megfelelnie, a disznó adta szép nemes sonka formázva, bőrrel, szalonnával fedve, sózással, pácolással, füstöléssel készül.

Erre még halmozódnak mindenféle érzékszervi, megnevezési, jelölési követelmények. A boltban nem nagyon tehetjük próbára az érzékszerveinket, hiszen a legtöbb helyen fóliás termékeket árulnak. Mindenesetre silabizáljuk ki, hogy mi van ráírva a címkékre. A pácolásról tudjunk annyit, hogy étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat meg más összetevőket, adalékanyagokat tartalmazhat a páclé, és a sonkák címkéjén ott a nitrites pácsó szép magyar kifejezés. Praktikusan gyorspácolással lehet lerövidíteni a pácolási időt, amikor is injektálják és/vagy vákuummal a szöveti részekbe juttatják a szükséges anyagokat. A füstölést talán nem kell magyarázni, csak megjegyeznénk, hogy a „füstölt ízű” nem füstölt, hanem füstaroma injektálásával készült.

A sonkát (ha csak nem eleve főve vettük) a főzés előtt jó néhány órára (egész éjszakára akár) áztassuk hideg vízbe. Ezt a vizet ne sajnáljuk kiönteni. Amikor feltesszük főni, akkor is hideg vízbe tegyük (jól ellepve), dobjunk mellé egy-két babérlevelet, pár szem borsot (nagyon szereti a sonka a rózsaborsot), fokhagymagerezdet. Annyi órát főzzük, ahány kiló a sonka. Ha puhára főtt (villával, hústűvel ellenőrizzük, de ne szurkáljuk agyon), a saját levében hagyjuk kihűlni. Ezt a lét már érdemes leszűrve, hűtve betárolni, esetleg le is fagyasztani, mert jól jöhet még levesekhez, főzelékekhez.

Ha jót akarunk magunknak, ne válasszunk sovány sonkát, legyen rajta egy kellemes zsírréteg, amitől szaftosabb, zamatosabb.

Ha lábas helyett a sütőt választjuk - és a leginkább angolszász konyhákban elterjedt - mázas sült sonkára vágyunk, a sütés előtt pár órával vegyük ki a sonkát a hűtőből (ilyenkor érdemes tényleg eleve főtt sonkát venni, mert a főzés műveletét különben nem úszhatjuk meg). Csak előmelegített sütőbe tegyük be a sonkát, és ne tegyünk rá fóliát. Ne locsolgassuk a sülő sonkát a saját levével amíg nincs rajta a máz. A mázat pedig csak a sütés utolsó háromnegyed órájában kenjük a sonkára, mert a cukor megéghet. A kész sült sonkát szeletelés előtt hagyjuk legalább fél órát állni.

Torma

Ha friss tormát veszünk, mindig csak annyit reszeljünk le, amennyit éppen elfogyasztunk. A reszelt torma ugyanis az állástól megbarnul és megkeseredik. Pár csepp citromlével viszont átmenetileg kifoghatunk rajta. A maradékot folpackba tekerve tartsuk a hűtőben. Nagyanyáink egyébként így húsvétkor egy pohár vízbe állították a tormát, hogy ne száradjon ki egyik reszeléstől a másikig.

Megússzuk az állandó könnyfakasztó reszelést az ecetes változattal. Ezt is megcsinálhatjuk otthon kis ecetes-cukros vízzel. Egy átlagos méretű tormához – 12-13 dkg – 1dl vizet számítsunk, amiben feloldunk egy evőkanál 10 százalékos ecetet, 2 kávéskanál cukrot, csipetnyi sót. A lereszelt tormára öntjük, jól záródó üvegben hűtőbe tesszük. Használhatunk fehér borecetet is, vagy fele-fele arányban ecetet és frissen facsart citromlevet. A cukor mennyiségét ízlés szerint változtathatjuk, attól függően, mennyire édeskéset szeretnénk. Így húsvétkor persze Dunát lehet rekeszteni az élelmiszerboltok polcain roskadozó különféle késztermékekkel, amelyek már számos ízesített változatban is kaphatók (céklás, almás, mézes, chilis). A címkéket azért nem árt elolvasni.

Kalács

Fontos, hogy kelt tésztát mindig meleg és huzatmentes helyen készítsünk, és a hozzávalók is legyenek szobahőmérsékletűek. Lehetőleg friss élesztőt használjunk.  Az élesztőt langyos tejjel elegyítsük, adjunk hozzá egy kevés cukrot, és ugyanannyi lisztet, keverjük simára. Kb. 15-20 perc alatt felfut. Ha nem futna fel, ne használjuk! Érdemes otthon tartani szárított élesztőt, és szükség esetén azt bevetni. Ebből is látszik, hogy az élesztő érzékeny lélek. Annak, hogy nem fut fel, több oka is lehet: nem friss az élesztő, túl meleg vagy hideg volt a tej, huzatos a hely, túl hosszan futtattuk fel, ezért összeesett. Nem szabad az élesztőre közvetlenül sót szórni sem, mert akkor elveszíti a kelesztő képességét.

Sokat számít, ha a lisztet átszitáljuk, a tészta sokkal könnyebb, levegősebb lesz. A tésztát 45-50 percnél tovább nem szabad keleszteni, mert összeesik. A gyúródeszkára tett tésztacipó alá a nyújtáskor csak vékonyan szórjunk lisztet, mert a túl sok liszttől megváltozhat az állaga. Minden kelt tészta szereti a gőzt, így érdemes a sütőbe egy kis tálkában vizet tenni. A sütő ajtaját pedig nem szabad nyitogatni, mert a tészta összeesik.

Ha a házi készítésű kalács helyett valami mást választanánk a sonkához, akkor süssünk brióst. Tökéletes lehet ez is az ünnepi asztalon.

Tojás

Ha nincs tuti megbízható házi tojás beszerzőhelyünk (netán saját tyúkunk), akkor csakis jelzéssel ellátott tojásokat vegyünk. Az uniós kódok számjegyei növekvő sorrendben (0, 1, 2, 3) a tartásról tanúskodnak (organikus, szabadtartású, mélyalmos, ketreces). A szám után következő két betű a származási helyet (országot) jelöli, majd Magyarország esetében 0-19 között a megyét, illetve 20-szal a fővárost, A negyedik elem az állategészségügyi állomást, az ötödik a tojótyúkot (T betű), a hatodik az állattartó telepet, a hetedik az istállót. A hétjegyű pecsét mellett a tojásokon/dobozokon ott kell lennie a kikerülési és a tárolhatósági idő dátumának is.

A tojás frissességéről egy rendkívül egyszerű módszerrel győződhetünk meg: tegyük egy edényben annyi hideg vízbe, amennyi ellepi. Amelyik tojás feljön a víz felszínére, az sajnos már nem friss.

Tegyünk a tojás főzővízébe sót, így sokkal könnyebb lesz megpucolni (ha a füstölt sonka levében főzzük, akkor viszont ne sózzuk). Ne akarjuk azon melegében megszabadítani a héjától, öblítsük le hideg vízzel (ettől még a belseje nem fog kihűlni).

Bónuszként pedig itt vannak az elmúlt évek legnépszerűbb kedvencei:

• A répatorta nem "ősi" húsvéti sütemény ugyan, de nagyon szeretjük.
• Ha nem csak egyszerű kemény tojást, pláne nem tyúktojást kínálunk a sonka mellé, akkor töltsük meg a tojásokat.
• A sonka-tojás kombón túl egy igazi ünnepi ebéd.
• Csinálhatjuk úgy is, ahogy a profik.

.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: