1. Van 8 ezer lájkom a Facebookon, de még kéne pár ezer, hogy jól nézzen ki, ezért indítok egy lájkgyűjtő kampányt.

A közösségi média csatornák térnyerésével előszeretettel kezdtek el az emberek olyan számokat villogtatni sikert aposztrofálva, melyek alapvetően nem mutatják egy cég valódi értékét, csupán a laikusok számára meggyőzőek. A Facebook-like egy olyan állatfaj, melyet viszonylag könnyű megszerezni, de utána nehéz azt valóban üzleti értékké konvertálni.

Ha egy oldalnak van például 8000 lájkja, az nem azt jelenti, hogy egy megosztást ugyanennyien fognak látni. Sőt. A természetes elérés – organic reach – aránya általában mindössze valahol a 2 és 5 százalék között van, ha átlagos a poszt “engagement”-je (a márkával való interakció). Ha járt már az “Insights” fülben az oldaladon, akkor észrevehette, hogy hiába van 8000 lájkolója, csupán maximum pár száz ember látja azt, amit szorgosan kiposztol. És a kattintásról még szó sem esett.

Tehát ha folyamatosan el akarja érni azt a 8 ezer lájkolót, akkor minden egyes posztot meg kell “boost”-olni, vagyis pénzt kell áldozni rá, hogy elérje azokat, akiket egyszer már “megszerzett”. Természetesen van más mód is, mégpedig az, hogy olyan tartalmat tesz ki, amelyet lájkolnak, megosztanak és kommentelnek, így az organikus elérés magasabb tud lenni. Viszont a tényleg jó tartalom előállítása sok időt vesz igénybe.

2. Van 3 ezer lájkom a Fb-oldalamon, de még kéne pár ezer, hogy jól nézzen ki, ezért veszek még 3 ezret 10 dollárért.

A követő- és lájkvásárlás lehet jó és nagyon rossz ötlet is. Azért szokták szeretni, mivel azt a látszatot lehet vele kelteni, hogy sokan követik, és emiatt hajlamosak a valódi profilok is bekövetni oldalát. Jó, ha 100-ból 1 ember észreveszi, hogy a követők kamuprofilok, így látszólag teljesen megéri.

A probléma ott kezdődik, amikor hirdetne a követőinek, vagy csinálna belőlük egy minta közösséget, akikhez hasonló embereket szeretne keresni a neten. Ezt hívják polgári nevén “lookalike” közönség alapú célzásnak. Azonban ha a követők nagy része kamu, vagy maláj földmunkás, egy elég torz “lookalike” közönséget fog kapni, melyre teljesen felesleges lesz majd célozni, mert nem lesz releváns. Ugyanez történik akkor is, ha egy márka valamilyen, a márkához nem illő nyereményjátékot szervez és lájkokat gyűjt vele. Lehet, hogy sokan rá fognak harapni, de egy biztos, a közönség összetétele nem lesz releváns.

3. A Facebook-hirdetésem megjelent 200 ezerszer, azért ez elég menő, hogy 200 ezer ember látta, nem?

A válasz igen lenne, ha az állítás helyes lenne. De sajnos különbséget kell tenni a marketing csatornák esetében megjelenés, elérés, kattintás és “engagement” (a márkával való interakció) között. A megjelenés az, ahányszor megjelent a hirdetés a felhasználóknak. Az elérés az, ahány embernek megjelent a hirdetés. Ha például 200 ezer alkalommal jelent meg, de csupán 50 ezer embernek (elérés), akkor ez azt jelenti, hogy átlagosan 4-szer látta a hirdetést minden ember. Ez a gyakoriság. A kattintás pedig értelemszerűen az, hogy ténylegesen hányan kattintottak a hirdetésre.

4. Kijöttünk az új weboldalunkkal, kitweeteltem és mivel van 2000 követőm, tuti sokan meg fogják nézni az oldalamat.

A Twitter és a Facebook között az egyik legnagyobb különbség, hogy míg a Facebook szűri és priorizálja a tartalmakat oldalán, addig a Twitter nem. Ezért hiába van akár több ezer követője, ha nem abban a szent pillanatban vannak fent Twitteren, mint amikor tweetel, akkor nem sok esély van arra, hogy találkozzanak a kiírásával. Ha kíváncsi, hogy mikor a legcélszerűbb tweetelni, akkor próbálja ki a Tweeriod nevű szoftvert, amely a követői aktivitása alapján ad javaslatokat.

5. Már van 1,5 millió letöltésünk Windows phone-on. Az újság is megírta, hogy itt a “legújabb magyar világsiker”.

Jó, de mennyi a MAU, vagy a DAU? Vagyis a “Monthly Active Users” és a “Daily Active Users”. Ugyanis láttam már olyan appot, melynek majd 2 millió letöltése volt (gondolná az ember, hogy ez már Amerikában is szép szám), viszont akik ténylegesen használták, azok csupán pár tízezren voltak. Ennek oka lehet “onboarding”, vagy “UX” probléma, vagyis miután az emberek letöltötték az appot, nem értik elsőre, hogyan kell azt használni és emiatt nem térnek vissza. Nemrég megjelent magyar nyelven egy igen releváns könyv a UX témában.

Tipp: Ne Windows Phone-ra fejlesszen elsőként. A sorrend a következő: IOS, Android, Windows Phone, Amazon Underground. Hogy miért? Mivel a fizetőképes kereslet reprezentánsai jellemzően iPhone-t használnak.

6. Lehozott minket a legnagyobb magyar online sajtó, szerepeltünk az egyik kereskedelmi csatorna reggeli műsorában, 1 nap alatt megnézték a weboldalunkat 50 ezren. Amúgy szoftvert építünk az amerikai piacra.

Erre is sok példa volt a korábbi évekből itthon, hogy rákapott valamire a magyar sajtó, az alapítók elbízták magukat, és azt hitték, hogy innen az USA-piac meghódítása már gyerekjáték lesz. Aztán persze sok esetben jött a kopp. Fontos megérteni, ha valaki az USA-ba akar menni – vagy bárhova máshova – hogy a magyar piacon szerzett tapasztalat és felhajtás kevés, valamint megtévesztő. Ha Amerikában vagy Angliában akarunk üzletet építeni, akkor ott is kell validálni és tesztelni a piacot.

7. Havi 200%-ot nő a felhasználóbázisunk, rólunk mintázták a hokiütőt.

Elsőre jónak hangzik, ha valaki havonta 100 százalék felett nő, csak az nem mindegy, hogy mi volt a kiindulópont. Nyilván nem mindegy, hogy 100-ról vagy 10.000-ről kezdték a számítást. A világ leghíresebb startup keltetőjében, a YCombinator-ban ha hetente nem növekszik egy cég legalább több tíz százalékot, akkor morcosan néznek rá a YC partnerei. Egy igazi versenyistálló, ahol csupán pár hónap alatt kell olyan attraktívvá válni abból a pár tízezer dollárból, amit kapnak tőlük, hogy a Demo Day-en oda meg vissza legyenek érte a dollármilliárdos alapokon csücsülő befektetők.

Na őket nem lehet becsapni olyan vanity számokkal, mint az összletöltés, a weboldal összlátogatóinak száma, vagy épp, hogy megnőtt a Facebook-oldal lájkoló bázisa.

Annak érdekében, hogy ne áltassa magát ilyen és ehhez hasonló mérőszámokkal, érdemes feltenni a kérdést: Segít az üzleti döntésben az adott mérőszám? Ha nem, akkor dobja és koncentráljon arra a kevésre, ami viszont igen!

A cikk eredetileg a Startup Marketing Akadémia blogján jelent meg.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!