A "lecsatlakozás joga" megvédené a home office-ban dolgozókat

A "lecsatlakozás joga" megvédené a home office-ban dolgozókat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Uniós szabályokat szeretne az Európai Parlament annak biztosítására, hogy a távmunkában dolgozók következmények nélkül maradhassanak távol az online világtól, ha nem dolgoznak. A járvány alatt jelentősen nőtt az otthonról dolgozók aránya, akik között egyre gyakoribbak a testi-lelki betegségek – sokszor a folyamatos online jelenlét miatt.

Az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely a “lecsatlakozás jogáról” szól. Ennek lényege, hogy olyan jogi szabályozást szeretne az EP, amelynek alapján a munkavállalók a munkaidő lejártát követően minden hátrányos következmény nélkül távol maradhatnának a munkahelyi online hálózatoktól. Tulajdonképpen ez egy teljesen hétköznapi dolognak tűnik, mert az emberek többsége sem marad a munkahelyén a munkaidő után, miért kellene az online jelenlétet fenntartani. Az elmúlt év gyakorlata azonban rácáfolt az elméletre, az a tény, hogy az online elérhetőség biztosítása viszonylag egyszerű, különösebb erőfeszítést nem igénylő dolog, a munkaadók számára is megnyitotta az ezzel való visszaélés lehetőségét.

Az erről szóló parlamenti vitában Marc Angel, luxemburgi szociáldemokrata képviselő azt mondta, hogy

egyre több munkavállaló látja azt, hogy nő a munkaideje, anélkül, hogy nőne a fizetése vagy a pihenőideje.

A nagy többség igen, de nem mindenki értett egyet az uniós szabályozás szükségességével. A francia Thierry Le Breton szélsőjobboldali politikus például azt mondta, hogy a cél ugyan támogatandó, de ez a tagállamok dolga, nincs szükség uniós szabályozásra. Példaként említette saját hazáját, ahol már 2016 óta szabályozva van ez a kérdés.

Az európai összesítések szerint a pandémia alatt 28 százalékkal nőtt azon munkavállalók aránya, akiket érint a távmunka, s ez egy igen jelentős arány. Az EP megállapította, hogy a járványhelyzetben rengeteg munkahely és vállalkozás túlélését segítette az otthoni munka. Az elvárások és a munkaidő növekedésével azonban a munkavállalók körében egyre gyakoribb a szorongás, a depresszió, a kiégés és más testi-lelki betegségek. A képviselők úgy vélik, hogy alapvetően mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, azaz senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonokra vagy e-mailekre válaszoljon.

A téma jelentéstevője Alex Agius Saliba máltai szociáldemokrata képviselő volt, aki többek között ezt mondta: „Nem hagyhatjuk magára európai dolgozók millióit, akik kimerülnek a folyamatos elérhetőség elvárásától és a túlnyújtott munkaidőtől. Most kell kiállni mellettük és megadni nekik, amire szükségük van: a jogot a kijelentkezésre. Ez létfontosságú a mentális és fizikai egészségünk szempontjából. Ideje, hogy összhangba hozzunk a munkavállalói jogokat a digiális korral."

Mindezek megvalósításához azonban szükség van a munkaadói oldal támogatására is. El kell érni azt, hogy a lekapcsolódás miatt ne érje a dolgozókat hátrányos megkülönböztetés, bírálat vagy egyéb retorzió munkáltatójuk részéről, és ne is bocsássák el őket. Az EP azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy alkosson erről uniós jogszabály-tervezetet, de felhívták a figyelmet a szociális partnerekkel való együttműködés fontosságára is.

Úgy tűnik, hogy a Bizottság viszont elkerülné az összeütközést a munkaadókkal. Miközben a célokkal teljes mértékben egyetértett a vitán jelenlévő Nicolas Schmit foglalkoztatásügyi biztos, a tagállamok saját hatáskörében hagyná az ügyet.

Nyomást kell gyakorolni, hogy ez a jog ne csak egy-két országban működjön, hanem mindenhol, ehhez azonban a szociális partnerek segítségét kell kérni, és őket kell bevonni

– mondta a biztos. A Eurofound alapítvány felmérése szerint a rendszeresen otthonról távmunkázók körében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a heti maximális 48 óránál többet dolgoznak. A távmunkázók csaknem 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindennap vagy hetente többször is szabadidejéből áldoz a munkára, szemben az irodában dolgozók alig öt százalékával.

Hozzászólások