Május 12-én nyújtotta be a magyar kormány az Európai Bizottságnak a nemzeti helyreállítási tervét, amely a koronavírus-járvány utáni gazdasági programot tartalmazza. Az Európai Unió tavaly döntötte el, hogy az összesen 672,5 milliárd eurós befektetési és reformalapból 312,5 milliárdot vissza nem térítendő támogatások, 360 milliárd eurót pedig kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában kaphatnak meg a tagállamok.

Magyarországot összesen mintegy 5800 milliárd forint illeti meg, ebből valamivel több mint 2500 milliárd forint a támogatás, a fennmaradó rész pedig a kedvezményes hitel. Ezekkel az összegekkel készült el Magyarország nemzeti helyreállítási terve április 13-i dátummal. Már akkor sok bírálta érte a kormányt, hogy a kötelezően előírt társadalmi egyeztetés nem valósult meg, tartalmilag pedig több olyan tétel is szerepelt a javaslatban, amelyek nem feleltek meg a pályázati kiírásnak. Erről részletes elemzést itt közöltünk.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Aztán egy héttel az április 30-i leadási határidő előtt Orbán Viktor elutazott Brüsszelbe és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. Már ezen a megbeszélésen lehetett tudni, hogy Magyarország mégsem kéri az őt megillető hitelt, csak a vissza nem térítendő támogatást. Ez azonban azt feltételezte, hogy új tervvel kell előállni, aminek viszont teljes mértékben hiányzott a társadalmi egyeztetési folyamata. Ezt a tervet nyújtotta be végül május 12-én a kormány, de még mindig nem ismerte a nyilvánosság a tartalmát, olyannyira, hogy az Európai Bizottság honlapján is a régi tervre mutató link szerepelt. Mikor erre felhívtuk a figyelmüket, azt a választ kaptuk, hogy a Bizottság a tagállam által megadott linket tudja használni.

Végül május 17-én, hétfőn délelőtt megjelent a kormányzati honlapon a nemzeti helyreállítási terv (az oldal alján, az utolsó előtti soron). Olyannyira az utolsó pillanatban, hogy Szél Bernadett parlamenti képviselő is azt jelezte egy Facebook-posztban, hogy a parlamenti ülés előtt mindössze két perccel került fel az internetre a terv, amely valóban 2511 milliárd forint támogatás elköltését részletezi.

A költségek megoszlása során elvárás, hogy a kiadások legalább 37 százalékának támogatnia kell a klímavédelmi célokat, 20 százalékának pedig a digitális átalakulást. A tervezett magyar arányszámok 41 és 23 százalék, míg a régebbi változatban 51 és 20 százalék voltak.

Összességében a legnagyobb tételt az egészségügy jelenti, 857,04 milliárd forinttal. A hiteleket is tartalmazó változatban ennél lényegesen több, 1268 milliárd forint szerepelt. Ennél a szektornál is nagyobb vesztes a fenntartható zöld közlekedés, ahol 1417 milliárd helyett csak 631 milliárd szerepel. Az egyetemek megújítására szánt 1191 milliárd forint azonban teljes mértékben eltűnt, nincs ilyen tétel a kiadások részletezésénél.

MTI / EPA-ANSA / Massimo Percossi

A demográfia és köznevelés kiadását megfelezték (458 milliárd helyett 230), a felzárkózó településekét közel harmadolták (219 milliárd helyett 77), a vízgazdálkodás 163 milliárdja 44 milliárdra apadt, az energetikai kiadások 428 milliárdról 262 milliárdra csökkentek. A körforgásos gazdaságra történő átállás költségei 353 milliárd helyett 103 milliárdra mérséklődtek. A digitalizáció címszó alatt most egyáltalán nincs kiadás, pedig korábban 284 milliárd forinttal tervezett a kormány.

Nőtt azonban az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó tétel. A költségvetési politikai egyeztetés során megfogalmazott, a gazdaságpolitika számtalan területét érintő ajánlások beépítése elvárás volt már a kiíráskor Brüsszel részéről, vélhetően az egyeztetés során is felmerült ennek a fontossága, ez magyarázhatja az összegek emelkedését 12,88-ról 24,21 milliárdra. Megjelent egy új sor is, a magasan képzett, versenyképes munkaerőre 281 milliárdot kér Magyarország. Ennek három fő területe van: a felsőoktatási képzések ágazati modernizációja, a szakképzés megújítása és az innovációs ökoszisztéma megerősítése. Ez a tétel tehát részben fedezi az egyetemi átalakítási költségeket, ám meg sem közelíti a kormány által beharangozott és az alapítványi modell indokaként felhozott 1500 milliárd forintos fejlesztési forrást.

Az egyes tételeket böngészve észrevehetjük, hogy teljesen eltűnt például a “Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés”-re szánt pénz, az új bölcsődei férőhelyekre vonatkozó 98 milliárdos tétel pedig 40 milliárdra csökkent. A közlekedési tételnél nagy számú jármű beszerzését törölte a kormány és a korábban tervezett új Duna-hídról is lemondott.

Az egészségügy területén változatlan összeggel 300 milliárd forinttal szerepel az orvosok bérrendezése a hálapénz kivezetése céljából. Teljes egészében eltűnt azonban a Dél-Budai Centrumkórház bruttó 330 milliárd forintos kiadása.

A terv teljes terjedelmében itt olvasható magyar nyelven:

HET Hungary 0517 by hvgonline on Scribd