Elkészült az Európai Parlamentben annak a vizsgálóbizottságnak a jelentéstervezete, amely az EU demokratikus folyamatait kívülről befolyásoló törekvéseket tartalmazza. A bizottság teljes neve: Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság.

Ennek a testületnek március végén jár le az egyéves mandátuma, de korábban – szintén egy éven át – egy hasonló bizottság már működött, és most tulajdonképpen aktualizálják a korábbi megállapításokat. A jelentést egy lett politikus, Sandra Kalniete, korábbi külügyminiszter jegyzi, akivel kapcsolatban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy szüleit a szovjetek kitelepítették, ő pedig a Gulagon született, hatéves volt, amikor először a mai Lettország területére lépett.

Ahogy a korábbi jelentés, úgy ez a tervezet – amelyet az EUrologus elolvashatott – is megemlíti Magyarországot. Egyrészt úgy fogalmaz a dokumentum, hogy “az EU Oroszországtól való energiafüggősége óriási problémákat vetett fel az energiabiztonság szempontjából az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kitörése után, mivel a tagállamokban működő külföldi szereplők „korrozív tőke” (más néven ártalmas tőke, ez a jelenség olyan befektetéseket, tőkekihelyezéseket, hiteleket fed, amelyek természetüknél fogva ártalmasak a fogadó ország demokratikus berendezkedésére nézve – a szerk.) projektjei, mint például a magyarországi paksi atomerőmű, politikai döntéseket befolyásolhatnak.”

A jelentés utal további Kína és Oroszország részéről érkező magyarországi befolyásolási kísérletekre, azt például konkrétan említik, hogy aggodalmaik vannak azokkal a partnerségi együttműködésekkel kapcsolatban, amelyeket az uniós egyetemek kínai szervezetekkel, köztük a – Magyarországon is működő – Konfuciusz Intézetekkel tartanak fenn.

Arra is kitér a dokumentum, hogy kiderült: az EU-ban, például Németországban, a politikai elit hogyan mozdította elő a Gazprom szerződéseit, és hogy az Oroszországból érkező gázszállítások folyamatos támogatását részesítették előnyben.

Több ponton is szóba hozzák az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrányt, amely szintén egy formája az unión kívülről érkező támadásoknak.

A jelentéstervezet végül megállapítja, hogy a 2024-es európai parlamenti választások előtt várhatóan egyre nagyobb számban és kifinomultabb módon folytatódik a külföldi beavatkozás, dezinformáció, valamint a demokrácia elleni számos támadás és fenyegetés.

A dokumentumot ezen a héten csütörtökön mutatják majd be, a következő hónapokban pedig először a szakbizottság, majd a plenáris ülés folytat róla vitát, és szavaznak a szövegről.