Magyarország soros uniós elnöki félévének vége előtt egy hónappal az oktatás, kultúra, sport és ifjúságvédelem témakörében is kaptak izzasztó kérdéseket a magyar kormány illetékesei kedden, az EP kultúráért és oktatásért felelős bizottságának ülésén.

Az egyetemek modellváltásának csúfolt – valójában a magyar felsőoktatási intézmények önállóságának, vagyonának és épületeinek einstandját magával hozó – lépések kapcsán az illetékes kulturális és innovációs miniszter úgy fogalmazott:

„A magyar modell segítheti a tagállamokat”

Hankó Balázs a magyar soros elnökség kulturális és oktatási eredményeinek prezentációjában a gazdasági szféra és az iskolarendszer hatékony összefűzéséről értekezett az EP szakbizottságának tagjai előtt Brüsszelben. Az oktatás digitalizációját is emlegette Hankó, okostankönyvek bevezetéséről és a diákok adatainak sikeres védelméről lamentált.

Jelen volt továbbá Maruzsa Zoltán Viktor közoktatásért felelős államtitkár, aki szerint azért nem kellett a magyar elnökségnek annyit foglalkoznia a mesterséges intelligencia témakörével, mert már a spanyol soros elnökség idején mélyrehatóan tanulmányozták a kérdést. Ezután kifejezetten méltatta a KRÉTA tanulmányi rendszerét is, ahol idegen nyelv oktatásához használnak mesterséges intelligenciát. A digitális oktatás további fejlesztése adott esetben indokolt is lehetne, tekintve, hogy a szóban forgó KRÉTA felületet két éve egy tizenöt éves adathalász támadta meg sikeresen, és a fejlesztőcéget, az akkori eKRÉTA Informatikai Zrt.-t be is perelte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, miután nem tudták ellátni a rájuk bízott tanulói adatok védelmét.

Sunčana Glvak az Európai Néppárt (EPP) és Malika Sorel a Patrióták Európáért (PfE) frakciókból arról faggatták a magyar politikusokat, hogyan javítanák az oktatás színvonalát. Maruzsa szerint az oktatás minőségének csökkenése még a koronavírus-járvány utórengése, de van jó példa Európa előtt szerinte: „a Távol-Kelet számos országa javította teljesítményét a járvány alatt”. Ugyanakkor Hankó szerint a magyar egyetemek a világ top 5 százalékába küzdötték fel magukat idén. A valóság, hogy a Quacquarelli Symonds európai rangsorában a legjobb háromszázban négy magyar egyetem található mindössze, a sort az ELTE vezeti, és a Times Higher Education által vizsgált 2095 egyetem első 1000 helyén szintén mindössze négy magyar intézmény van, mégpedig a Semmelweis Egyetem a 251 és a 300. hely között.

A magyar kormány képviselői nem fukarkodtak számadatokkal az EP-ben, valódi transzparenciára azonban nem futotta mondandójukból. Tarr Zoltán, a Európai Néppárt Tisza párti delegáltja a népesedési politika sikerességét elemezte, majd Eszterházy Pétert idézett:

Mi nem haldokolunk, mi így élünk.

Rámutatott: annak ellenére, hogy Hankó szerint a magyar soros elnökség két legfontosabb alappillére a demográfiai problémák megoldása és a versenyképesség elősegítése volt, a KSH adatai szerint 2010 óta nem emelkedett 10 millió fölé Magyarország népessége, ehelyett tovább csökkent. Hankó a felvetést azzal hárította, hogy ez egy európai tendencia, és idővel a kontinensen stagnálni fog a népességnövekedés. Ehhez képest az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az EU-s összesítés szerint 2010 óta jellemző stagnálás után, de az elmúlt 3 évben ismét emelkedik a népességszám az Unióban. A miniszter szerint a magyar kormány az elmúlt tizennégy évben 30 családsegítő intézkedést vezetett be. A valóság ellenben az, hogy ezen intézkedések inkább szociális útvesztőt jelentenek, mintsem konzisztens családalapítási támogatási rendszert.

Sport-önérdemrend osztás

A fentiekhez hasonló szellemben az idei párizsi olimpiát is jelentős gazdasági és társadalmi sikernek értékelte Magyarország szempontjából Schmidt Ádám sportért felelős magyar államtitkár. Hannes Heide, a Szocialisták és Demokraták osztrák EP-képviselője rávilágított, hogy ez Magyarország soros elnöksége nélkül is létrejött volna, és érdemi eredményeket nem lát a soros elnökség vége előtt kevesebb mint egy hónappal.

A Renew Europe képviselőjével, Laurance Farrenggel karöltve az Erasmus égető témaköréről is vitát nyitott az S&D-s képviselő. „Nem könnyű megköszönni egy ilyen kérdést” – kezdte Hankó, majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság az Erasmus+ és a Horizon Europe programokból folyósított támogatások felfüggesztésével az intézmények és a diákság autonóm szenátusával száll szembe, nem a magyar kormánnyal. Arról hallgatott, milyen kifogásai vannak az EU intézményeinek az egyetemek autonómiájának szisztematikus csorbításával, illetőleg az egyetemi modellváltással kapcsolatban. Szorosan kötődik ide, hogy néhány hete jogszabályt is módosított a magyar parlament, hogy az Európai Bizottság feltételeinek eleget tegyen a tanulmányi ösztöndíjak visszaszerzéséért, amiről vélhetően jövő év elején születik döntés – írtuk meg korábban.

A szkeptikus értékelések után fellélegezhetett a három magyar politikus. Vicsek Annamária a Patrióták Európáért Fideszes delegáltja „meglehetősen erős Európai ellenszélben” véghez vitt soros elnöki eredményekhez gratulált, és a köznevelés támogatásáról érdeklődött. Itt Maruzsa ragadta magához a szót, ingyenes tankönyvellátást, óvodáztatást, közétkeztetést és jogosítványszerzési lehetőséget emlegetett válaszában.

Sajnos a független színházak már nem ilyen szerencsések támogatás terén. Tarr kérdésében az Erkel Színház helyén jövőre induló táncművészeti színház 3,5 milliárd forintos kezdő támogatásáról érdeklődött, amivel kapcsolatban Hankó semmilyen problémát nem látott. A valóság, hogy a budapesti független színházak ezzel szemben idén összesen 286 millió forintot kaptak – tudósított a 444.

Nyitóképünkön Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára – fotó: Reviczky Zsolt