Az orosz gáz és olaj importjának leállításával, valamint az orosz atomenergia fokozatos kivezetésével az EU véget vet az orosz energiától való függőségének, miközben biztosítja az energiaellátás és az árak stabilitását az egész Unióban – áll abban a menetrendben, amelyet most fogadott el és ismertetett az Európai Bizottság.

Az EU nagyon világos üzenetet küld ma Oroszországnak, az energiát nem lehet többé fegyverként használni ellenünk és az energiával nem lehet többé zsarolni minket

– jelentette ki Dan Jørgensen, az energiaügyekért és a lakhatásért felelős biztos. Az orosz energiáról való leválást már az Ukrajna elleni invázióval megkezdte az EU és már akkor döntés született arról, hogy teljes mértékben felszámolja az orosz energiafüggőségét a közösség. Ennek az utolsó állomásai következnek, amelyekre vonatkozóan az Európai Bizottság jogszabály-javaslatokat is elő fog terjeszteni.

Az Európai Bizottság számításai szerint 2025-től a globális LNG-készletek várhatóan gyorsan növekedni fognak, míg a gázkereslet csökkenni fog. Így az EU várhatóan akár 100 milliárd köbméter földgázt is kiválthat 2030-ra, ami 40-50 milliárd köbméteres keresletcsökkenést jelent 2027-re. Ugyanakkor az LNG-kapacitások várhatóan mintegy 200 milliárd köbméterrel növekednek 2028-ra, ami ötször több, mint az EU jelenlegi orosz gázimportja.

Az Európai Bizottság előírja a tagállamoknak, hogy még ennek az évnek a végéig készítsenek nemzeti tervet arra vonatkozóan, hogyan válnak le az orosz energiáról legkésőbb 2027 végéig.

Minden intézkedést folyamatos erőfeszítések kísérnek majd az energetikai átállás felgyorsítása és az energiaellátás diverzifikálása érdekében, többek között a gázkereslet összevonása és az infrastruktúra jobb kihasználása révén, az ellátásbiztonságot és a piaci stabilitást fenyegető kockázatok elhárítása érdekében – ígéri cserében a Bizottság. 

Az új jogszabályok azt fogják biztosítani, hogy ne lehessen orosz gázszállítókkal új szerződéseket kötni, a meglévők rövid távú szerződéseket pedig 2025 végéig leállítják, a hosszú távúakat pedig 2027 végégig. Ez Magyarország esetében érdekes helyzetet idéz elő, tekintettel a 2021-ben megkötött 15 éves gázszállítási megállapodásra az oroszokkal.

Az ütemterv keretében a Bizottság új intézkedéseket is előterjeszt az oroszországi olajszállító árnyékflotta problémájának kezelésére. Az atomenergiát illetően pedig a jövő hónapban megjelenő javaslatok intézkedéseket tartalmaznak majd a dúsított urán oroszországi importjára vonatkozóan, valamint korlátozásokat az Európai Ellátási Ügynökség (ESA) által közösen aláírt új szállítási szerződésekre vonatkozóan. Ennek mentén egy európai Radioizotóp-völgyi kezdeményezést is terveznek, hogy a saját termelés növelésével biztosítsák az EU orvosi radioizotóp-ellátását. 

Az eddig megtett intézkedéseknek köszönhetően az importált orosz gáz mennyisége a 2021-es 150 milliárd köbméterről 2024-re 52 milliárd köbméterre (2024) csökkent – az orosz gázimport aránya 45%-ról 19%-ra esett vissza. Az orosz szén teljes importját szankciók tiltották, az olajimport pedig a 2022 eleji 27%-ról mára 3%-ra csökkent. Az atomenergia terén azok a tagállamok, amelyek még mindig orosz tervezésű VVER reaktorokat használnak, előrelépést tettek az orosz nukleáris üzemanyag más termelőktől származó üzemanyaggal való helyettesítésében.

Az ukrajnai háború brutálisan leleplezte a zsarolás, a gazdasági kényszer és az ársokkok kockázatait. A REPowerEU programmal diverzifikáltuk energiaellátásunkat, és drasztikusan csökkentettük Európa korábbi függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Itt az ideje, hogy Európa teljesen megszakítsa energiakapcsolatait egy megbízhatatlan szállítóval. És a kontinensünkre érkező energia nem szabad, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni agressziós háborút. Ezzel tartozunk polgárainknak, vállalatainknak és bátor ukrán barátainknak - fogalmazott közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A jogszabályokat majd el kell fogadniuk az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is. Ugyanakkor a biztos elmondta, hogy

a szabályozásoknál minősített többségre van szükség, vagyis nincs vétójoga egyetlen országnak sem.

Amennyiben egy tagállam úgy döntene, hogy nem hajtja végre az elfogadott jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene.