Ma már senki sem vitatja, nemcsak hagyománya, híre is van a dél-afrikai boroknak. Az Atlanti és az Indiai-óceán közelségének köszönhető legjobb klimatikus viszonyoknak, a kedvező éghajlatnak hála az itteni szőlőtermesztésnek a 17. századra nyúlnak vissza a gyökerei. Arra az időre, amikor a holland gyarmati ügyintéző, Jan van Riebeeck kapitány, majd a Franciaországból elűzött hugenotta, Simon van Der Stel elültették és leszüretelték az első szőlőtőkéket Cape Town (Fokváros), illetve Stellenbosch vidékén. Sokáig a mennyiségi szemlélet jellemezte a boriparágat, amely csak a múlt század második felére változott meg. Az új technológiáknak és a jelentős befektetéseknek köszönhetően mára kiemelkedő minőségűek a Dél-Afrikai Köztársaság vörös és fehér nedűi. Ezért számít a világ hetedik legjelentősebb borexportőrének.

Pinotage. Nemzeti kincs

Golden Kaan

Az ország szőlőtermesztésében és borászatában, hasonlóan az e téren végzett kutatásokban vezető szerepe van Stellenbosch városának. Jelképesen a szőlő- és borvidékek kapujaként is emlegetik. A másik nagy bortermelőhely Paarl és környéke. Együttesen e két vezető borvidék eléri a 100 ezer hektáros szőlőművelési területet. Fontos szerepük van a Dél-Afrikai Köztársaság egymilliárd literes borhozamában. Az innen származó vörösborok a világ legjobb éttermeinek és borkereskedőinek választékában rangos helyet foglalnak el. Ez rögtön feltűnik és kifejeződik az ár-érték arányokban is. Legnépszerűbb vörös borszőlőfajtáik a cinsault, a cabernet sauvignon és a pinotage, mely dél-afrikai keresztezésű. A pinot noir és a cinsault (más néven hermitage) keresztezésével létrehozott pinotage-t finom gyümölcsössége és eleganciája miatt kedvelik a borászok.

Vasárnap este a 94 ezer férőhelyes johannesburgi Soccer City stadionban a spanyol és holland válogatott küzd meg a világkupáért. Ekkor dől el, vajon a szőlő- és borkultúrát Fokváros környékén meghonosító holland telepesek anyaországbeli utódai koccinthatnak-e a „világverő” borokkal, vagy a spanyolok üríthetik poharaikat a legtekintélyesebb trófeára. Sokunkban az az általános kép él, hogy a focirajongók inkább sör, mint borívók. Állítólag a labdarúgó-vb kampányához az is hozzátartozott, hogy az országimázs érdekében népszerűsítsék az odaérkező külföldiek körében Dél-Afrika zászlósborait, s bortúrákon mutassák be a vezető pincegazdaságokat. Nem lényegtelen az sem, hogy az utóbbi évtizedben sokmilliós összegeket fordítottak erre felé a bormarketingre. Ráadásul folyamatosan tanulmányozzák a vezető francia borházak tapasztalatait, újdonságait.

A Dél-Afrikai Köztársaság sokféle bora közül – ahol az évenként megnövelt termőterületek vörösborra való átprogramozása folyik (ez a nemzetközi trend, szemben a mi fehérboros fröccsöseinkkel ) – nyilván nehéz kiválasztani a „győztesek borát”. Mi Dél-Afrika borszimbólumát, amelynek szőlőtőkéi a világon majdnem csak kizárólag itt (kivéve Új-Zélandot) fordulnak termőre, a pinotage-t választanánk. Fajtájának keresztezője 85 évvel ezelőtt a Stellenbosch Egyetem professzora, Abraham Izak Perold volt. Szerencsére ez a bor nálunk is elérhető, nem is annyira borsos áron. Több hazai importőr is foglalkozik dél-afrikai borokkal.