2011. június. 28. 11:20 Gasztro

Irsai Olivér a kínaiak poharában

A kínai kormányfő látogatása alkalmából rendezett nemzetközi gazdasági konferencia fogadásán a Duna borrégió legjobb borait kínálták. Meglehet, így a tájegység csúcsborainak Kínáig ér a híre.

Beérni látszanak azok az erőfeszítések, amelyeket az Alföld pincészetei a régió borainak átértékelésére tesznek. Most már nemcsak a különféle versenyeken érnek el elismeréseket, de hivatalosan is alkalmasnak tartják őket a magyar borászat képviseletére, presztízsének növelésére. A kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao budapesti látogatása idejére szervezett Kína – Közép- és Kelet-Európai Gazdasági és Kereskedelmi Fórum fogadásán a szervezők kizárólag a Duna borrégió nedűit kínálták a több mint hatszáz résztvevőnek. A fórumot követő „gasztronómiai csúcson” csaknem a teljes szortimentet felszolgálták, beleértve természetesen a vezető pincészetek csúcsborait is.

„A régió borvidékeinek legkiválóbb borai ezzel az őket megillető helyre kerültek. Nagy elismerés ez az alföldi borkészítők számára” – mondta Frittmann János, soltvadkerti borász, aki 2007-ben az Év Bortermelője volt. Tavaly pedig a Frittmann borászatot tartotta az esztendő legjobbjának a Borigo szaklap. A szakember szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a Duna borrégió megítélését át kell értékelni, az ott készülő borok ugyanis egyre jobbak, mind szembetűnőbb az alföldi borok frissessége, zamatossága, és ezt a szakmai közönség és a piac is mindinkább elismeri.

A jó bor alapja

A Duna borrégió Magyarország legnagyobb és egyik legrégebbi borrégiója, ahonnan a teljes termés mintegy 40 százaléka származik. Az alföldi borok egyediségéhez és frissességéhez minden feltétel adott, a meteorológiai körülmények is kedveznek a szőlőtermesztésnek. A terület nagy, 133 ezer hektár (ebből 31 400 hektár telepített szőlővel). A klíma kiváló: forró a nyár, a terület egy részén pedig érvényesül a folyók hő- és párakiegyenlítő hatása, tehát minden megvan a jól beérett, finom gyümölcshöz, ami a jó bor alapja.

A régión belül három borvidék különül el: a Kunsági, a Csongrádi és a Hajós–Bajai. A három alföldi borvidéken bő a fajtaválaszték: a fehérek közül a nemzetközi fajták mellett a legizgalmasabbak a csak nálunk fellehető cserszegi fűszeres, a kövidinka, a nektár (a Kocsis Irma, a csabagyöngye és az Irsai Olivér keresztezése), a kunleány, az arany sárfehér, a bianca és a zalagyöngye. A kékszőlők közül Szekszárd és Eger mellett új otthonra talált a regionális borfajtának tekinthető kadarka, amely itt fordul elő legnagyobb kiterjedésben, de egyre népszerűbb a kékfrankos és a zweigelt is. A régióban a homokon és a laza talajokon termelt magyar és nemzetközi fajták is a legjobb arcukat mutathatják.

Ennek egyik legnagyobb súlyú bizonyítéka a kínai – magyar gazdasági konferenciára készült borlap, amelyen a régió csúcsborai szerepeltek, közöttük a Frittmann Testvérektől a Kunsági Merlot Selection és a fahordóban érlelt Soltvadkerti Ezerjó, a Gedeon Birtokról a Kunsági Perle Rosé, valamint a Font Pincészettől a Kunsági Irsai Olivér.

A gazdasági csúcskonferencián való szereplés jelentősen erősíti az alföldi borok szakmai és piaci elismertségét, és páratlan piaci lehetőségeket is kínál. A konferencián ugyanis mintegy hatszáz magyar és kínai, továbbá elsősorban a közép-kelet-európai régióból érkezett vezető gazdasági szakember s diplomata vett részt, akik révén széles körben jelentősen növekedhet az alföldi borászat ismertsége és elismertsége. Az Agrármarketing Centrum jelenleg is folyó, az alföldi borok népszerűsítését célzó kampánya a konferencia rendezésével nem várt, de nagyon hatékony, az ország határain jócskán túlmutató támogatást kapott. Azzal ugyanis, hogy a Duna borrégió borait szolgálták fel a fórumon, megnyílhat a belépés esélye több, közöttük a gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket kínáló kínai piacra.