Bio vs. helyi

A bio alapanyagok és élelmiszerek általában többszörösébe kerülnek nem bio társaiknak. A jelenlegi helyzetben sajnos egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy súlyos ezreket, tízezreket áldozzanak ezekre a termékekre. Hovatovább a bio piacokra is csak nézelődni járnak, hogy legalább a szem jóllakjon. Hiába is győzködjük az embereket, hogy a kevesebb több, és az egészség nem lehet pénzkérdés. Mégis mit tehetünk? Az „Óperencián túli” prognózis szerint, teret nyernek a helyi termékek és alapanyagok, a kis manufaktúrák, őstermelők és kézművesek termékei. Ezek a portékák többnyire szintén organikusak. Arról nem is beszélve, hogy egyre többen támogatják szívesen a regionális, helyi gazdaságokat és kistermelőket.

Light vs. természetes

(Fotó: Gáspár Gábor)

Rengeteg üditő, energiaital, konzervtermék, csokoládé, keksz stb. létezik csökkentett kalóriatartalmú verzióban, ám arról nem szól a fáma, hogy mennyi tartósítószerrel és egyéb, a szervezetünk számára abszolút kéretlen összetevővel van dúsítva az adott „light” finomság. Ne verjük át saját magunkat, sokkal okosabb, ha ezek helyett természetesen alacsony kalóriatartalmú ételeket választunk. Télvíz idején is tele a piac zamatos gyümölcsökkel, zöldségekkel, hüvelyesekkel és gabonafélékkel, amik természetes vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban gazdagok. Ahogy egy amerikai mondás is tartja: a testünk egy templom, szemetelni szigorúan tilos.

Szacharin vs. természtes édesítők

Édeske, puntyika, pötyi – ahány ház, annyiféleképpen hívják azt a jellegzetesen kesernyés és rendszerint irdatlanul csúnya dobozban rejlő szacharinból készült édesítőt, amit cukorpotlónak használunk. Nemcsak idejét múlt, de egészségtelen is. Így, aki szeretne odafigyelni magára és a finomított fehér cukor helyett más alternatívát találni kávéja, teája (élete?) megédesítésére, annak melegen ajánljuk a különféle mézeket, a nyírfacukrot, a nádcukrot vagy éppen az agávé szirupot.

Éttermek vs. otthoni főzés

Nos, elérkezett az a pont, ahol nem feltétlenül értünk egyet az amerikaiak álláspontjával, ami az étteremlátogatás mellőzését illeti. Sőt, mi több, kifejezetten farizeus gondolatnak tartjuk ott, ahol a legkisebb település is tobzódik vendéglátóhelyekben, s nem éppen egészséges gyorséttermekben. Idehaza már egészen sok jó étterem kínálatából válogathatunk. Ha azonban nemcsak a fránya gazdasági helyzet teszi indokolttá, hogy a rendszeres étterembe járást cseréljük le hangulatos, jó társaságban eltöltött otthoni főzésekre, akkor rajta. Jó lenne, ha nem csupán szűkölködésből tanulnánk meg sütni-főzni. A hideg téli estéken egyébként is mindenki szereti bevackolni magát otthonra, így egy jó kis főzés kiváló program lehet. Ha anyagi okokból le is kell mondanunk az éttermek nyújtotta kulináris élvezetekről, vigasztaljon bennünket az a tény, hogy egyre több különlegességet forgalmazó gourmet bolt, delikátesz és kis piac kínálatából válogathatunk. S ami egészen biztos: legalább tudjuk, miből készült az étel, ami az asztalunkra kerül.

Degeszre evés vs. élvezetes kóstolás

Akkor jó a rántott hús, ha lelóg a tányérról…- ezt persze mi sem vitatjuk, ám annak örülünk, hogy egyre többen belátják, sokkal kellemesebb, élvezetesebb két-három, akár négyféle ételt is megkóstolni. Kisebb adagokban az ízek felfedezésére és élvezetére koncentrálva valóban élmény lesz az étkezés, sokkal inkább, mint benyomni az óriási porció, zsíros nehéz ételeket, „egyél, amennyi beléd fér alapon”. Akár étteremben, akár otthon is érdemes ezt az elvet követni. Így az étkezés tényleg több élményt okoz, és a szervezetünk is hálás lesz, amiért nem terheljük agyon.

(A foodnetwork.com nyomán)