Az Országgyűlés honlapján olvasható módosítás szerint a törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre, de ebből kikerül a kapcsoltan termelt villamos energia.

Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára korábban az MTI-nek elmondta, hogy a következő két hónapban a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozzák annak részleteit, hogy a piaci árnál magasabb kötelező átvételi rendszerben (kát) a hőtermelést, és ne az áramtermelést támogassák, miután a kabineten belül megszületett a megállapodás arról, hogy átalakítva, de fennmarad a kötelező átvételi rendszer (kát).

A kapcsoltan termelt villamos energia a távhővel együtt előállított áram. A jogalkotó a kapcsoltan termelő erőműveket azért vette be korábban a kát-rendszerbe, hogy "kordában lehessen tartani" a távhőárakat, amit viszont azért kell támogatni, mert ez takarékosabb energiafelhasználást jelent a földgáz tüzeléshez képest. A kapcsolt termelésű távhőszolgáltatás több mint 600 ezer háztartást, mintegy kétmillió embert érint.

Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter a múlt héten egy sajtóbeszélgetésen azzal indokolta a kát átalakításának szükségességét, hogy azok, akiknek a befektetése már megtérült tovább már ne  "szivattyúzzák ki" a támogatást a rendszerből. A kát-rendszer, amiben a végfelhasználó fizeti meg a támogatást alkalmatlan a hosszú távú energiastratégia elképzeléseinek támogatására. Utalva Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének és Bencsik Jánosnak, a tárca energiaügyekért is felelős államtitkárának nézetkülönbségére, a miniszter azt mondta: a vita abban volt, milyen "sebességgel" alakítsák át a rendszert. "Olyan új támogatási rendszert alakítunk, amely segíti az energiapolitika megvalósítását és előnyös a végfelhasználóknak is" - mondta.