A bankok péntektől kínálhatják fel az árfolyamrögzítést ügyfeleiknek, amit azért tett lehetővé a kormány, hogy könnyítsen az árfolyamingadozások miatt fizetési nehézségekkel küzdő adósok terhein. A Call Centerek és a bankfiókok holnaptól állnak az árfolyamrögzítés után érdeklődő hitelesek rendelkezésére. A bankok elvileg kérhetnek szerződésmódosítási díjat, az OTP azonban nem fog - mondta Gresa István, a bank vezérigazgató-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A módosításhoz ugyanakkor szükség lesz közjegyző igénybe vételére is, hiszen a hitelszerződések közokiratok. Ez már 15-30 ezer forintba kerülhet, ugyanis az ügyfélnek egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot kell vinnie a banknak, amit közjegyzővel hitelesíttetett. A kormány azonban még egyeztet a közjegyzői kamarával a kivethető díjakról. Mindemellett szükség lesz még hiteles tulajdoni lapra, ami 3600 forintba kerül.

Kevés érdeklődőre számítanak

A bank első körben csak tájékoztatást ad majd, és elmondja, hogy milyen dokumentumokat kell beszerezni, illetve regisztrálja az ügyfeleket, akik részt akarnak venni az árfolyamrögzítési programban – mondta Gresa István.

Az OTP egyébként nem számít arra, hogy ügyfelei 10 százalékánál többen veszik igénybe a rögzítést, legfeljebb a tartósan magas svájci frank esetén várnak 20-30 százalékos részvételt. Eddig nem érte el a 800 főt az OTP-nél érdeklődők száma. Ez elenyésző, hiszen az OTP svájcifrank-hitelesei 160 ezren vannak.

Fazekas István

Mikortól csökkenhetnek a törlesztőrészletek?

A bankoknál eltérő időpontokban kell fizetniük a hiteleseknek, van, ahol mindig a hónap meghatározott napján, van, ahol a hitelszerződésben rögzített napon. Az OTP minden hónap negyedik napján szedi be a hitelesektől a törlesztőrészleteket, ezért ha valaki még szeptember 4-e előtt kéri az árfolyamrögzítést, és beszerzi a szükséges dokumentumokat, október 4-étől már a csökkentett részletet kell fizetnie. Ha szeptember 4-e és október 4-e között kéri valaki a rögzítést, akkor november 4-én már a csökkentett részletet fizetheti.

Saját árfolyamrögzítést is kínál a bank

A bank két könnyítést kínál a még fizető, de nehézségekkel küzdő adósoknak. Az egyik a kormány által deklarált törlesztési árfolyamrögzítés a svájci frank, az euró és a jenhitelek esetében, a másik a bank saját árfolyamrögzítési programja.

A kormány által biztosított árfolyamrögzítést december 31-ig lehet kérni, és legfeljebb 36 hónapig tart a program. Kiszámíthatóságot kínál, ugyanakkor nem csodaeszköz – mondta Gresa –, arra jó, hogy csillapítsa azokat az árfolyammozgásokat, amiket jelenleg is látunk.

A vezérigazgató-helyettes meggyőződését fejezte ki, hogy a megugrott árfolyamok csak átmenetiek, és arra számít, hogy csillapodni fognak.

A rögzített és a törlesztési árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlahitelen gyűlik majd, amit az ügyfeleknek a védelmi időszak után 2014 végétől, 2015 elejétől el kell kezdeniük törleszteni.

Az OTP arra számít, hogy sokan azért nem választják majd az árfolyamrögzítést, mert nem akarnak évekig pluszkötelezettséget vállalni. Ezért az OTP a jövő év márciusáig kínálja a saját árfolyamrögízítését, a kormány által megszabottnál valamivel magasabb rögzített árfolyamon.

A péntektől jogszabályban rögzített árfolyamrögzítési lehetőség a svájcifrank-hitelek esetében 180, az euróhitelek esetében 250, a japán jenhitelek esetében 2 forint/japán jen törlesztési árfolyamot szab meg a bankoknak, ha az ügyfelek ezt igénylik. Az OTP árfolyamrögzítési konstrukciója ezzel szemben a svájci franknál 200, az eurónál 265, a japán jennél 2,2 forintos árfolyamot kínál. A program futamideje viszont ugyanúgy 36 hónap, és a gyűjtőszámlán felhalmozódó új hitel is BUBOR-alapú (ez 6 százalék most), a védelmi időszak után pedig piaci kamatozású.

Ki veheti igénybe a két programot?

Az állami konstrukció korlátja, hogy nem vehetik igénybe azok, akik már éltek könnyítő programmal, és azok sem, akiknek 90 napon túli az elmaradásuk. Az OTP rögzítése azoknak is szól, akik 90 napon túli késedelembe estek, de van remény arra, hogy fizetni tudnak. Ugyanakkor aki beszáll az árfolyamrögzítésbe, az újabb hitelt már nem vehet fel a banktól.

Gresa István felhívta a figyelmet, még nincs kormánydöntés arról, hogy mennyivel növekedhetnek a törlesztőrészletek, miután lejár a védelmi időszak és el kell kezdeni a gyűjtőszámlahitel törlesztését is. Az OTP vezérigazgató-helyettese utalt arra, hogy jövő héten már megszületik a döntés erről. Korábban a kormány azt ígérte, hogy 15 százaléknál nem lehet magasabb a védelmi időszak utáni törlesztőrészlet-emelkedés, az ezen felüli részt pedig a futamidő hosszabbításával kell kompenzálnia a banknak.

Az OTP vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a védelmi időszak letelte után újra tárgyalnak majd ügyfeleikkel arról, mit képesek teljesíteni, és a banknak nem lesz érdeke, hogy ne tudják kifizetni a törlesztőrészleteket. Ezért az OTP hajlandó lesz a futamidő meghosszabbítására a törlesztőrészlet-emelés helyett akkor is, ha erről nem lesz érvényes jogszabály.

A bank a fizetésképtelen, de együttműködő ügyfelei számára is biztosítani fogja, hogy a lakhatásukat ne veszítsék el – mondta Gresa István, aki utalt a bank terveire, melyek szerint saját eszközkezelő keretében biztosítja majd, hogy a fizetésképtelen adósok bérlőként a lakásukban maradjanak, és később visszavásárolhassák az ingatlant.