Az úgynevezett alternatív befektetési formákra vonatkozó szabályozás egyik kulcseleme az útlevélrendszer, amelynek alapján az egyik tagországban jóváhagyott alapok más államok befektetői számára is elérhetővé válnak, de cserében bizonyos átláthatósági és kockázatkezelési alapelvekhez kell tartaniuk magukat. 

Az új jogszabály regisztrálási és jelentési kötelezettséget ír elő és rendelkezik az alapoktól elvárt tőkekövetelményekről is. Az engedélyezett termékeket az eddigi, sokféle nemzeti szabály helyett egységes uniós előírások alapján lehet majd forgalmazni az egész EU-ban.

A nagy többséggel végződött brüsszeli szavazás nem számít meglepetésnek, mert a parlament és az EU-tagországok kormányait képviselő tanács már korábban kompromisszumra jutott a szabályozásról.

Az alternatív befektetési alapok (közük tőkebefektetési alapok, ingatlanalapok, nyersanyagalapok) szabályozása újabb lépés a reformok sorában, amelyekről az elmúlt években lezajlott nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság tanulságai alapján döntött az EU. A pénzügyi piaci spekulációra sokan ma is úgy tekintenek, hogy hozzájárult a válság súlyosságához. 

A szóban forgó alapok világszinten ezer milliárd eurós nagyságrendű összeget kezelnek. Az uniós szabályozás egységes keretet teremt e befektetési formák ellenőrzésére és felügyeletére, és feltételekhez köti működésüket az EU egységes piacán. Az EU-ban várhatóan 2013-tól lesz érvényben a szigorúbb rendszer, külső alapkezelőkre 2015-től lép hatályba. 

A témáról kiadott közleményében Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) EP-képviselő úgy ítélte meg a jelentés komoly előrelépést jelent a befektetői piac stabilitásának megteremtésében, valamint a befektetők védelmének megerősítésében. Úgy vélte, a válság "egyrészről a pénzügyi rendszer szereplőinek rendszerszinten jelentős kockázatnak való erős kitettségéből, másrészről ezeket a kockázatokat kezelő rendszerek gyengeségéből ered".