szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A fogyasztói árak az idén februárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők, a nagyfokú bizonytalanság miatt, 8,71-8,95 százalék közötti sávba várták a 12 havi fogyasztói áremelkedés ütemét. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Februárban az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,8 százalék volt éves és 0,3 százalék havi összehasonlításban.

A fogyasztói árak az idén januárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A fogyasztói árak tavaly februárban 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőttek. Mináry Borbála, a KSH statisztikusa elmondta: 2001 júliusa óta nem volt olyan magas az éves infláció, mint az idén februárban.

A KSH közlése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek. Nőtt 4,9 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 2,3 százalékkal a száraztészta, 1,6 százalékkal a kenyér, 1,5 százalékkal a liszt, valamint 1,3 százalékkal az étolaj ára. Csökkent viszont 5,5 százalékkal a sertéshús, 1,8 százalékkal a sertészsiradék ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal drágultak.

Legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal a háztartási energia árai nőttek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 22,5 százalékkal kellett többet fizetni, a megváltozott támogatási rendszer eredményeként.

Az egyéb cikkek átlagot meghaladó, 1,3 százalékos áremelkedésén belül a gyógyszer, gyógyáru 8 százalékkal drágult. Az átlaggal megegyező mértékben, 1,2 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül az egészségügyi szolgáltatások ára 8,7 százalékkal nőtt, a vizit- és kórházi napidíj február 15-i bevezetésének hatására. A csatornadíj 4,8 százalékkal, a távolsági utazás 3 százalékkal, a vízdíj 2,6 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk körében kis mértékű, 0,6 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében 2,3, illetve 0,6 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető januárhoz képest.

A KSH közlése szerint februárban több olyan hatósági intézkedés nyomán bekövetkezett árváltozást számoltak el a fogyasztóiár-indexben, ahol a számbavétel módja eltér a szokásostól. Ilyen például a vezetékes gáz ártámogatási rendszerének változása, a vizitdíj bevezetése.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 25,6 százalékkal drágult a cukor, 24,3 százalékkal az idényáras élelmiszer, 24,2 százalékkal a liszt és 22,8 százalékkal a péksütemény, csökkent viszont 5 százalékkal a sertészsiradék ára.

A háztartási energia átlag feletti 32,6 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 58,9 százalékkal, a távfűtésé 44,5 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb volt a szeszes italok, dohányáruk 8 százalékos, a szolgáltatások 6,9 százalékos, az egyéb cikkek 3,4 százalékos árnövekedése. Ez utóbbi csoporton belül a gyógyszer, gyógyáru 19,6 százalékkal drágult, míg a járműüzemanyag árak 4,7 százalékkal csökkentek. A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek körében 1,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Mináry Borbála elmondta: a februári számokban csaknem teljes mértékben szerepel a gázár-támogatási rendszerének változása, ezért az a márciusi adatot csak minimális mértékben érinti már. A következő havi számokat érintik majd a távfűtésnél bekövetkezett változások, az elektromos energia árának emelése, illetve a benzin árának változása.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Simor: nem aggódunk az infláció miatt

Bár rövidtávon az infláció magasabb lesz a korábban vártnál, a jegybank új prognózisa szerint jövőre a korábban vártnál kisebb lesz, így nincs ok aggodalomra - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén.

MTI Gazdaság

Londonból kedvezőnek tűnik az MNB inflációs jelentése

Piaci szempontból igen kedvezőnek nevezték londoni feltörekvő piaci elemzők az MNB hétfőn kiadott inflációs jelentését, amely szerintük megnyitja az utat a pénzügypolitikai enyhítéshez, ennek kezdetét azonban csak az év utolsó szakaszára várják.

MTI Gazdaság

Londonban 8 százalék felé tartó magyarországi inflációt várnak

Nyolc százalék felé tartó éves fogyasztói inflációt várnak januárról londoni feltörekvő piaci elemzők, akik szerint az inflációs hullám az első és a második negyedév határán, akár 9 százalék fölött is tetőzhet. Egyes vélemények szerint ez jó jelzés is lehet a piacoknak, mert arra utal, hogy „a kormány végrehajtja a takarékossági programot”.

MTI Gazdaság

Londoni elemzők 8,5-9 százalék közötti inflációt várnak februárról

Egyöntetűen 8,5 százalék feletti, zömmel 9 százalékhoz közelebbi éves fogyasztói inflációt várnak londoni feltörekvő piaci elemzők a februári adatok közzététele előtt, eltérnek a nézetek azonban arról, hogy ez már a tetőzés lesz-e. A szakértők a forint jelenlegi erősödését térségi szintű korrekcióval magyarázták.

MTI Gazdaság

8,8 százalék a februári éves infláció

A fogyasztói árak az idén februárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.