Az elnök elmondta: "ha Magyarország gazdasága zárt gazdaság lenne, akkor akár a csökkentés mellett is dönthetett volna a tanács, a külső tényezők azonban óvatosságra intették a tagokat, a tartás melletti javaslat hatott döntően".

Közlése szerint a belső folyamatok alapján a tanács ülésén 25 bázispontos csökkentésre is hangzott el javaslat.

Simor András kérdésre válaszolva nyomatékosította: a nemzetközi pénzpiaci tényezők közül a kockázati felárak emelkedése érinti negatívan Magyarországot és ez a kamat tartására sarkallta a tanács tagjainak többségét.

Kiemelte azonban, hogy sem az amerikai másodlagos jelzálogpiacon tapasztalt jelenségek, sem a világban felmerült likviditási gondok nem hatottak eddig Magyarországra.

Az elnök a magyarországi folyamatokról elmondta: a 2007 második negyedévi folyamatok alapján a béremelkedés is mérséklődött, azaz inflációra gyakorolt hatása visszaszorult. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a bérekhez kapcsolódó plusz juttatások, így például a prémiumok már csökkenő tendenciát mutattak.

A mezőgazdasági árak hatását az elnök átmenetinek tekinti az infláció vonatkozásában. Elmondta: a jegybank szakértői szerint a pénzromlás éves ütemére 2007-ben még 0,25 százalékponttal, 2008-ban 0,85 százalékponttal, 2009-ben 0,55 százalékponttal hat a mezőgazdasági árak szintje a jegybanki szakértők szerint.

A nemzetközi színtéren azonban az olajárak további emelkedése, vagy annak szinten maradása várható, ez is közrejátszott abban, hogy a jegybank a 2008-as éves átlagos inflációra vonatkozó elképzelését a korábbi 3,6 százalékról 4,5 százalékra növelte. A jegybanki szakértők azonban úgy vélik, hogy 2009-ben a maginfláció 2,7 százalék lesz, az átlagos éves infláció pedig 2,4 százalékra csökken.

A nemzetközi folyamatokkal kapcsolatban Simor András aláhúzta: ugyan a jegybanki szakértők már számítottak arra, hogy előbb-utóbb a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a kockázati felárak alacsony szintje változik, a nyáron tapasztalt jelenségeket azonban nem lehetett előre kiszámítani. 

Simor András ezzel kapcsolatban kiemelte: "sajnálatos az, hogy a nemzetközi piac Magyarországot olyan országokkal helyezi egy csoportba, amelyeknél előbbre tartunk az egyensúly helyreállításában". Aláhúzta: a kiigazítási folyamat hatásaként jelentősen csökkent Magyarország sebezhetősége.

A belső és külső folyamatokat számba véve kiemelte: a kamattartásra vonatkozó határozat nehéz döntés volt, a Monetáris Tanács azonban reméli, hogy a piac további alakulása lehetővé teszi az esetleges kamatcsökkentést.

Egy másik kérdésre, amely a GDP alakulását érintette, megjegyezte: a Monetáris Tanács tagjait is váratlanul érte a második negyedévi GDP-alakulásra vonatkozó alacsony mérték, a jegybank úgy ítéli azonban meg, hogy 2008-2009-re már kedvezőbben alakul a bruttó hazai termék szintje, és visszamegy a 3 százalék körüli szintre.

A jegybanki alapkamat szinten tartása megfelelt a piaci várakozásoknak, így elemzőket sem a döntés, sem annak indoklása nem lepte meg, a forint árfolyama sem változott számottevően a bejelentést követően.

Németh Dávid, az ING Bank Magyarország elemzője felhívta a figyelmet a jegybank - szavai szerint - javuló kommunikációjára. Sokak szerint hibázott a jegybank amikor a májusi, optimista inflációs jelentést követően nem azonnal, csak később vágott kamatot - mondta, hozzátéve, hogy a mostani jelentés alátámasztja a testület döntését. Az elemző szerint a rövid távú inflációs kilátások jelentős romlása ellenére a hosszabb távú kilátások nem rosszak, így, ha a nemzetközi hangulat nem romlik, szeptemberben elképzelhetőnek tartotta a kamatcsökkentést.

Az inflációs prognózist megemelő tényezők közül Németh Dávid az élelmiszerárak várható drágulását említette, ami nem csak a kedvezőtlen hazai időjárással, hanem a kínálatnál dinamikusabban bővülő világpiaci kereslettel, illetve egyes mezőgazdasági termékek - például a kukorica - felhasználási körének bővülésével is összefügg.

Az elemző szerint a reálbércsökkenés, illetve az ennek nyomán csökkenő kereslet és az alacsony növekedés is jótékony hatással lesz az inflációra. A középtávú inflációs cél elérésére továbbra is jó esély van, a jelenlegi ideges nemzetközi piaci hangulatban azonban érthető a jegybanki óvatosság - tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2 százalékra csökkentett idei GDP-növekedési prognózis nagyjából annak a szintnek felel meg, amelyet a kiigazítási csomag bejelentésekor vártak. Hozzátette: a jegybank a lakossági fogyasztás csökkenése mellett a korábban vártnál jóval alacsonyabb, 1,8 százalékos beruházás-bővülést valószínűsít és  15,3 százalékról 14,7 százalékra mérsékelte az export várható növekedési ütemét is.

Az inflációs prognózis megemelése mögött az élelmiszerárak emelkedése áll, a középtávú inflációs cél elérésében azonban továbbra is bízik a jegybank - tette hozzá Nyeste Orsolya.