szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Unió tagországaiban működő 21 Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) elnökei, főtitkárai tanácskoztak pénteken Budapesten.

A tanácskozást követő konferencián Tóth János, a magyar GSZT soros elnöke elmondta: a vezetők áttekintették az Európai Unió közeljövőben megvalósuló intézményi reformját, az innováció humán vonatkozásait. A konferencián Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy vélekedett, hogy a GSZT folyamatos lehetőséget ad a társadalomnak, a civileknek az érdekeik egyeztetésére, annak kifejezésére.
   
Alfredo Bruto da Costa, a portugál GSZT elnöke szervezetükről szólva elmondta, hogy Portugáliában alkotmányban rögzített szervezet a GSZT, ezért stabil intézmény a konzultatív testület. A GSZT elnökét a parlament választja kétharmados többséggel, ezért erős demokratikus legitimációval rendelkezik. Mivel a GSZT a parlamenttel és a kormánnyal tárgyal, ezért az elnöke miniszteri rangban van.
   
Baráth Etele parlamenti képviselő, korábbi európai ügyekért felelős miniszter a konferencián úgy vélekedett, hogy az informatika eszközeivel a részvételi demokráciát szélesíteni lehetne. Példaként említette, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv készítésekor a társadalmi egyeztetésben 3 millió hozzászólást, 100 ezer levélváltást rögzítettek. 
   
Patrick Venturini, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)főtitkára arról beszélt, hogy bizalmatlanság alakult ki az európai gondolat és a tagországok állampolgárai között. Ennek a bizalmatlanságnak az oldásában a párbeszédnek fontos szerepe lehetne, és ennek adhatnának terepet a gazdasági és szociális tanácsok. Az EGSZB rendszeresen tematikus konzultációkat szervez a civil szféra számára az európai politikákról. A civilek véleménye a Európai Parlament, az Európai Unió Bizottsága egyetértése esetén akár az uniós jogalkotásba is beépülhet.
   
Héthy Lajos, a kormány GSZT koordinátora, aki részt vett a magyar GSZT megalakításában, elmondta: Magyarországon a GSZT 2004-ben nemzetstratégiai konzultációkra jött létre. Szerinte a kötelezettségek tisztázása érdekében jogszabályi háttérre lenne szükség. A konferencián Cser Ágnes, az EGSZB magyar tagja javasolta, hogy jövőre, a kultúrák közötti párbeszéd évében az európai polgárság tartalommal való megtöltését vitassák meg.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!