Az International Financial Services London (IFSL) összesítése szerint a világ ezer legnagyobb bankjának összesített mérlegfőösszege a 2006/07-es pénzügyi évben 16,3 százalékkal növekedve rekordszintre, valamivel 74 ezer milliárd dollár fölé emelkedett.

Ugyanennek a bankcsoportnak az együttes adó előtti eredménye 22 százalékkal 786,3 milliárd dollárra nőtt; ez volt a negyedik év egymás után, amelyben a globális bankszektor profitja emelkedett. A tőkearányos megtérülés ennek alapján 23,3 százalékos volt, 3 százalékponttal magasabb, mint az előző évben.

A befektetési banki ágazat díjbevétele az IFSL összesítése szerint 21 százalékkal 84,3 milliárd dolláros rekordra nőtt tavaly. Ennek fő hajtóereje a 2007 jelentős részében még töretlen vállalati egyesülési és felvásárlási (M&A) aktivitás volt; az ilyen jellegű tranzakciók globális értéke 4500 milliárd dollárral szintén rekordot döntött a múlt évben.

A csütörtökön Londonban kiadott éves IFSL-bankjelentés szerint azonban a nem elsőrendű amerikai jelzálogadósi kör nem teljesítései miatt kirobbant pénzpiaci válság az idén már eddig súlyos veszteségeket okozott a globális bankszektornak, és a kényszerleírások összege még meg is többszöröződhet.

A szervezet összesítése szerint most január végéig a globális bankszektor 130 milliárd dollár leírást eszközölt nem elsőrendű követeléseket is tartalmazó befektetési termékportfoliójában, és a következő években a pénzügyi intézményrendszer ebből eredő teljes vesztesége 220 milliárd és 450 milliárd dollár között lehet.

Ennek alapján az IFSL azzal számol, hogy a világ legnagyobb bankjainak adó előtti profitja már a 2007/08-as pénzügyi évben megfeleződhet az előző évihez képest. A brit bankfelügyelet (FSA) vezérigazgatója, Hectos Sants éppen előző nap jelentette ki, hogy valószínűleg soha nem tér vissza az olcsó pénz kora sem a nagybani, sem a kiskereskedelmi hitelpiacon, mivel jó eséllyel végleg beszűkült a befektetési bankok kockázatterítés – és így költségcsökkentés – céljából értékpapírosított, egyre bonyolultabb pénzpiaci származékos hiteltermékeinek kereslete.

Sants a BBC rádiónak azt mondta: szerinte a bankok vissza fognak térni a "régi vágású, egyszerűbb hitelezési gyakorlathoz", és tartózkodni fognak az összetettebb, strukturált termékektől, amelyek lehetővé tették számukra többféle kockázatú követelésállomány egybecsomagolását és továbbadását a kockázatból részt vállalni hajlandó befektetőknek. Hozzátette: a legutóbbi hónapok hitelpiaci fejleményeit tekintve a "könnyű pénz" hosszú távon nem feltétlenül hasznos sem a fogyasztónak, sem a gazdaságnak.

A "nem elsőrendű válság" okozta értékvesztések és rendkívüli tartalékolások miatt a tavalyi utolsó negyedévben 83,5 százalékkal kisebb volt az amerikai bankok és takarékpénztárak adózott eredménye, mint egy évvel korábban: összesen 5,816 milliárd dollár a 2006-os utolsó negyedévi 35,238 milliárd helyett, jelentette az amerikai Szövetségi Betétbiztosító Társaság (FDIC) kedden.

Ezzel együtt az amerikai pénzintézetek összesített adózott eredménye 105,5 milliárd dollár volt tavaly, csak 27,4 százalékkal kevesebb a 2006-os 145,2 milliárdnál. Tavaly hatodik éve volt 100 milliárd dollár felett az éves profit, és előzőleg a 2006-os eredmény a hatodik évi rekord volt egyvégtében.

Tavaly az amerikai bankok 68,2 milliárd dollárra növelték a kockázati tartalékolást a 2006-os 29,5 milliárdról. Az átlagos eszközarányos megtérülés (ROA) 0,86 százalékra csökkent a 2006-os 1,28 százalékról.

Az átlagos nettó kamatmarzs tavaly hatodik éve csökkent az amerikai bankvilágban, de tavaly is csak kevéssé: 3,29 százalékra a 2006-os 3,31 százalékról. Az utolsó negyedévi, nagy visszaesésnek több mint a felét összesen hat nagy pénzintézet "termelte ki", és összességében az amerikai pénzintézeteknek az 51,2 százaléka jelentett a 2006-os utolsó negyedévinél kisebb adózott eredményt, míg a többiek javítottak a tavalyi utolsó negyedben is. Egész évben 50,8 százalékuknak csökkent a profitja 2006-hoz képest. Az összesítés szerint tavaly az amerikai pénzintézetek 90 százaléka profittal zárt éves szinten.